Lakatos Attila

A NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség 2023. május 26-án Zalaegerszegen a „GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság” című konferencián együttműködési megállapodást írt alá az ipari parkok zöldítése, a bérlőknek nyújtott szolgáltatások fenntarthatóvá tétele és a hidrogéntechnológia szakmai és gazdasági előnyeinek kiaknázása érdekében. A dokumentumot Köves Béla, a NIPÜF vezérigazgatója és Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke írta alá. Közös cél, hogy a felek az energetikai és a zöld technológiai innovációk legfrissebb eredményeinek alkalmazásával hozzájáruljanak Magyarország klímacéljainak teljesítéséhez, a zöldgazdaság fejlődéséhez, valamint a hazai ipari parkok versenyképességének javításához. A fenti célok eléréséhez a jövő épület-energetikai, energiaellátási és mobilitási rendszereiben fontos szerepet fog játszani a hidrogéntechnológia. A zöld energia hidrogén formájában történő hosszútávú tárolása széleskörű lehetőségeket nyit. A szezonális energiatárolás, valamint a szektorösszekapcsolás elősegíti az energia hatékonyabb felhasználását, a zöld mobilitás előmozdítását. A NIPÜF által fejlesztett, illetve üzemeltett Nemzeti Ipari Parkok és azok hálózata, melyet az ipari ingatlan piac INPARK néven ismer, nemcsak kiváló potenciális terepe az új zöld innovációknak, köztük a hidrogéntechnológia   kipróbálásának, hanem a jövőbeni szolgáltatásbővítési stratégiájának is fontos része. Az ipari parkokba betelepült vállalatok fenntartható beruházásai, valamint a zöld technológiatranszfer tovább növelik hazánk versenyképességét. A megállapodás kiterjed: közös pilot projektek indítására; a jövő épületenergetikájával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek megosztására, ezen ismeretek közös bővítésére; közös kutatási, fejlesztési és innovációs programok tervezésére és lebonyolítására, beleértve a pályázati együttműködést; az ipari parkok konkrét igényeire vonatkozó szakmai tervek és üzleti modellek kidolgozására, valamint fejlesztési projektek közös lebonyolítására; közös konferenciák, workshopok szervezésére, az eredmények társadalmasítására; az ipari parkok energiarendszereinek összekapcsolására a hidrogéntechnológia egyéb alkalmazási területeivel, mint amilyen a hidrogénmobilitás, beleértve a projektek esetiintegrációját. Az aláírt együttműködés az aláírók szándékai szerint amellett, hogy támogatja Magyarország klímacéljainak teljesítését, javítja az ipari parkok versenyképességét, hozzájárul a magyar hidrogéngazdaság fejlődéséhez, segíti a működőtőke beáramlását, Magyarország Kormányának jelenlegi beruházásösztönző, befektetésbarát politikáját. A zalaegerszegi GreenTech szakkiállítás és konferencia zárónapjának programján szerepel a hidrogén energiatárolásban és közlekedésben betöltött szerepéről rendezett fórum, valamint a közösségi közlekedés, városi mobilitás és logisztika jövőjével kapcsolatos kerekasztal-beszélgetés

Lengyelország, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Ukrajna hidrogénszervezetei alapították meg a 3 Tenger Hidrogén Tanácsot, amely Európa első olyan platformja, amely a régiónk országait fogja össze. A megállapodást a második alkalommal Poznańban megrendezett H2Poland konferencián írták alá. A Tanács egyik fő feladata az lesz, hogy képviselje az ágazatot az Európai Bizottság és az Európai Parlament előtt. A 3 Seas célja, hogy támogassa a csatlakozott országokat a zöld átalakulás útján, feltárja a közös szinergiákat és együttműködési lehetőségeket a szén-dioxid-mentes gazdaság fejlesztése érdekében, amelyben a hidrogén fontos szerepet fog játszani. „Sürgető szükség van arra, hogy hatékony párbeszédet kezdjünk, és közös álláspontot alakítsunk ki országaink számára a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, valamint más regionális, európai és globális szintű szervezetekkel és döntéshozó központokkal szemben\” – mondta Tomoho Umeda, a kezdeményezést előterjesztő Hidrogén Lengyelország Szövetség alelnöke. A megállapodás aláírói egyetértenek abban, hogy régiónkat nemcsak közös, viharos történelem köti össze, hanem hasonló energia- és fűtési struktúra, valamint hasonló éghajlati viszonyok is, beleértve az energia- és hőigény nagy szezonális különbségeit. Mindez arra készteti a 3 Seas tagországokat, hogy sürgősen kezdeményezzék az állandó párbeszéd folyamatát és a közös álláspontok kialakítását, különösen az Európai Uniós fórumokon. A magyaroknak is megvan a maguk része a megállapodásban. \”Azok a hazai nagyvállalatok, amelyek ma a hidrogéniparban tevékenykednek, együtt fognak működni a globális hidrogénipari piacon, és nagyobb részesedést kapnak a nyereségből. Egyelőre ezek a cégek mind nyugati nagyvállalatok alvállalkozói, és az új együttműködésnek köszönhetően olyan jelentős szereplővé válhatnak, amely a saját feltételei szerint cselekszik\” – mutat rá Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke.

A hidrogén kialakításának, gyártásának, szállításának, felhasználásának bevált technológiái vannak, persze lehet jobban is csinálni. Eg másik fontos ügy, hogy a hidrogénnel való foglalkozást tanítani kell, jelenleg se szakképzés, se egyetemi képzés sincs, kizárólag egyetemi továbbképzésre lehet jelentkezni Magyarországon. El kell tehát érnünk, hogy kritikus tömeg legyen, ismerjék az emberek, és hogy belépjen az életünk minden fázisába. – mondta el Lepsényi István, a Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke a rendezvényen. Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben Elektrifikáció és zöld hidrogén – akadályok és szükséges fejlesztések Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő többek között arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogy szerintük mi a legnagyobb akadály a zöld hidrogén elterjedésében, és tényleg támogatja-e egymást az elektrifikáció, illetve a hidrogéntechnológia. Sipos Márton, a KPMG szenior menedzsere elmondta, hogy a megtérülés egy nagyon nagy kérdés lesz a zöldhidrogén-technológiát illetően, de ezen túl a technológiai, finanszírozási, szabályozási és biztonságtechnika. Lepsényi István, a Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke elmondta, hogy a hidrogént nem azért kezdjük el használni, mert gazdaságos, hanem mert azt szeretnénk, hogy 2050-re a világ klímasemleges legyen. Ehhez a hidrogén egy, a lehetséges megvalósítások közül. Éppen ezért van Magyarországnak is hidrogénstratégiája 2030-ra vonatkoztatva. A legfontosabb akadály jelenleg, hogy nincs meg a kritikus tömeg. – mondta el az elnök, majd hozzátette, hogy az téveszme, hogy a hidrogéntechnológia nem alkalmas. Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. technológiai innovációs igazgatója szerint, ha lehet rangsorolni az akadályok között, akkor az üzleti akadályokat emelné ki: Ma önmagában megtérülő üzletet nem lehet zöld hidrogénből indítani.- mondta el a szakértő. A szabályozás egyik feladata, hogy ennek ellenére, hogyan lehet mégis segíteni az elterjedését. Hozzátette, hogy a technológia szerinte is működik, a mérnökök megoldják a kihívásokat ezen a téren, de persze lehet fejleszteni még, költséget csökkenteni, A PORTFÓLIÓ CIKK MEGTEKINHETŐ ITT

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség tagjai, a budapesti brit nagykövetség támogatásával, március 22-23 között tanulmányozták a Prestonhoz közeli helyszínen folyó továbbfejlesztett moduláris atomreaktorok és üzemanyagok fejlesztését, illetve a zárt termokémiai folyamatokkal történő zöld hidrogén előállítását.