Lakatos Attila

Az Európai Bizottság júliusban közzétette az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) felülvizsgálatát, valamint az Elektrifikációs cselekvési tervét (EAP). Mindkét dokumentum fontos következményekkel jár a hidrogénre nézve. Az ETS az európai szén-dioxid-piac alapját képező fő rendszer. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a szén-dioxid-költségekből származó bevételek kézzelfogható eredményeket hozzanak Európa dekarbonizációs iparának. A felülvizsgálat egy feltételes kvótarendszert vezet be, amely az ingyenes kvóták egy részét a tiszta folyamatokba történő beruházásokhoz köti, ahelyett, hogy feltétel nélkül odaítélné azt; ezáltal segítve a dekarbonizációs technológiák, például a hidrogén gyorsabb végső beruházási döntéseinek meghozatalát. A javaslat szigorítja a szabályokat is annak érdekében, hogy több bevétel jusson az ipari dekarbonizációra tagállami szinten. Az Európai Bizottság új Elektrifikációs akciótervének célja, hogy Európa gazdasága egyre nagyobb mértékben tiszta, belföldön előállított villamos energiára épüljön, csökkentve ezzel a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, az energiaárakat és az importkitettséget. Ennek érdekében a Bizottság azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra a villamos energia a háztartások és az ipar számára is jóval versenyképesebb legyen a fosszilis energiahordozóknál, miközben az elektrifikáció aránya elérje a 46 százalékot. A tervek szerint ez 2040-re évente mintegy 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilisenergia-importjának költségeit, több mint 70 százalékkal visszafogva a földgáz- és 40 százalékkal a kőolajimportot. Az akcióterv három fő beavatkozási területre összpontosít: az iparra, az épületekre és a közlekedésre. Az iparban az elektromos technológiákba történő beruházásokat új, az EU ETS-ből finanszírozott pénzügyi eszközökkel, az Ipari Dekarbonizációs Bankkal és ágazatspecifikus elektrifikációs ütemtervekkel támogatná a Bizottság. Az épületek esetében a hőszivattyúk elterjedésének felgyorsítása, valamint a hatékony fűtési és hűtési rendszerek ösztönzése áll a középpontban, míg a közlekedésben a zéró kibocsátású járművek és a töltőinfrastruktúra gyorsabb kiépítését kívánják elősegíteni.   A Hydrogen Europe üdvözli, hogy a javaslat kiterjeszti a „feltételes kvóta” logikáját a légi és tengeri szegmenseire is, erős piacot teremtve az Európában gyártott fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) és az e-SAF számára, miközben ezt a modellt a tengeri ágazatban is tükrözi. A Hydrogen Europe mindazonáltal sajnálattal látja az EU ETS általános ambícióinak lazítását (a rendszer lineáris csökkentési tényezőjén keresztül). Az ambiciózus ETS által alátámasztott erős és stabil szén-dioxid-ár elengedhetetlen az európai ipari dekarbonizáció pénzügyileg életképessé tételéhez. Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója a következőképpen nyilatkozott az ETS felülvizsgálatáról: „Ez egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy Európa az éghajlati ambícióktól a megvalósítás felé halad. A Hydrogen Europe üdvözli a beruházási kvóták bevezetését, valamint az új SMAP mechanizmust a tengerészet számára, amely tükrözi a fenntartható tengeri üzemanyagok elterjedésének felgyorsítására irányuló régóta fennálló javaslatunkat a célzott ETS-támogatás révén. A javaslat helyesen megerősíti azt az elvet is, hogy az ETS-bevételeket újra be kell fektetni Európa ipari átalakulásába, segítve a versenyképesség fenntartását, a rugalmasság megerősítését és a minőségi munkahelyek biztosítását.” Ipari Dekarbonizációs Bank (IDB) Az ETS felülvizsgálatának részeként a Bizottság javaslatot tett egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank jogalapjára is. Az IDB az energiaigényes iparágakra fog összpontosítani, kezelve az érett projektek kereskedelmi kockázataihoz kapcsolódó finanszírozási hiányt, hogy lehetővé tegye a dekarbonizációs megoldások nagyszabású bevezetését és piaci elterjedését. A Hydrogen Europe örömmel látja, hogy az érett projektek támogatására és az új finanszírozásra összpontosítanak a kereskedelmi (és nem a technológiai) kockázatok finanszírozására. A javaslat most az Európai Parlament és a Tanács együtt döntési eljárásába kerül, a tárgyalások várhatóan 2026-ban és 2027-ben, a végrehajtás pedig 2028-ra van kitűzve. A beruházási biztonság és a kiszámítható és stabil szén-dioxid-ár érdekében gyors jogalkotási folyamatot javasolnak.

Már megjelent és megvásárolható a Hidrogéntechnológia című könyv, amely a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség gondozásában jelent meg és fontos eleme a H2 Open kkv ökoszisztéma fejlesztési programnak.

Az elektrolizálók komponenseinek gyártásában, az aggregátorok és tartályok területén, a járműiparban, az energetikai rendszerek integrációjában és az okos energiarendszerek fejlesztésében számos olyan terület van, ahol Magyarország fontos réspiaci lehetőségeket használhat ki, ahol a magyar vállalkozások számára konkrét lehetőségek nyílnak hozzájárulva ezzel a haza GDP növeléséhez. Ehhez fontos feltétel a hazai KKV-k beszállítói képességeinek folyamatos fejlesztése. Ez az elképzelés hívta életra a H2 Open – „Nyitás a hidrogéntechnológia felé” KKV ökoszisztéma és beszállítói környezet fejlesztési programot, amelynek harmadik, Zalaegerszegi eseményét nemcsak nagy érdeklődés követte, hanem számos Zala és Vas megyei vállalkozás kezdhette a hidrogéntechnológiai képességeinek fejlesztését, az ehhez tartozó tudásának megalapozását. A 2026 május 28-án, a Zalaegerszegi ZalaZone tesztpályán megszervezett Greentech kisérő eseményeként zajló, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által szervezett képzésen közel 40 vállalat tudhatott meg többet a technológiáról. Az eseményen mutatták be és vált elérhetővé az a képzési anyag, amely a szakképzési tananyagtól az egyetemi tudáson át biztosít ismeretet a hidrogéntechnológiáról. Az eseményen Dr. Háber István Ervin habilitált adjunktus, tanár, a könyv szerzője mutatta be a hiánypótló könyvet.     A H2 Open – „Nyitás a hidrogéntechnológia felé” KKV ökoszisztéma és beszállítói környezet fejlesztési programon résztvevő vállatok, vállalkozások nemcsak szakmai előadásokon tanulhattak a hidrogéntechnológiáról, hanem a képzés után becsatlakozhattak a plenáris teremben folyó szakmai előadásokba is ahol az iparág vezető szakemberei beszéltek a technológia Magyarországi lehetőségeiről és jövőjéről. A napvégén a B2B szakmai partnereseményen a vállalkozások és vállalatok szakemberei találkozhattak és szerezhettek ismeretet beszállítói igényekről, technológiai transzfer és fejlesztési lehetőségekről.

Zala megyei vállalkozások hidrogéntechnológiai kompetencia fejlesztését tűzi ki célul az az együttműködés, amelyet a GREENTECH Zalaegerszegi eseményén írt alá a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség. Az együttműködés összehangolt keretek között kívánja segíteni azokat a térségben működő kis és közepes vállalkozásokat, akik nyitni szeretnének a hidrogéntechnológiák és a kapcsolódó ipari megoldások felé. A két szervezet kiemelten fontosnak tartja, hogy kölcsönösen támogassák egymás szakmai tevékenységét és kezdeményezéseit, ezzel is segítve a hidrogéntechnológiák és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerek társadalmi megismertetését, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési előnyök bemutatását. Az együttműködés célzottan fókuszál a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére, különös tekintettel a régiós és európai uniós együttműködésekre, valamint közös projektek és kutatás-fejlesztési kezdeményezések kialakítására. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség olyan hazai és nemzetközi vállalatokat, kutatóintézeteket, szakmai szervezeteket és szakembereket fog össze, amelyek célja a hidrogénalapú gazdaság fejlődésének elősegítése Magyarországon. A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a hidrogéntermelés fejlesztését, a technológiai és gazdasági akadályok csökkentését, valamint a hidrogén tárolásával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos innovatív megoldások előmozdítását, a technológiában dolgozó vállalkozások segítését és képzését.   A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja a vállalkozások fejlesztése és támogatása. Az Alapítvány tanácsadási tevékenységeket folytat a mikro, kis- és középvállalkozások számára, különösen a foglalkoztatást ösztönző fejlesztéseik érdekében. A vállalkozások támogatása érdekében különböző programokat és szolgáltatásokat nyújt, beleértve a mikrohitelt és más pénzügyi eszközöket, a helyi Enterprise Europe Network irodán keresztül nemzetközi kapcsolatépítést és tanácsadást a külpiacokkal kapcsolatban, valamint számos más releváns területen. A ZMVA irodájában a vállalkozók és a vállalkozások számára ezek a szolgáltatások lehetőséget biztosítanak, hogy hidrogéntechnológiai tudásukat és képességüket is fejlesszék.

A BDN Powertrain a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem motorkísérleti laboratóriumában tartott szakmai demonstráció keretében mutatta be hidrogén–dízel dual-fuel retrofit technológiáját, valamint saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú motorfejlesztési platformját. Az eseményen az ipar, az akadémia és az európai vasúti szektor képviselői vettek részt, többek között Giorgio Travaini, a Europe’s Rail Joint Undertaking ügyvezető igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviselői, befektetők, stratégiai ipari partnerek, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség delegáltjai, valamint a Magyar Államvasutak képviselői. Az élő demonstráció során a meghívott vendégek működés közben tekinthették meg a BDN Powertrain hidrogén–dízel dual-fuel átalakító rendszerét egy prototípus motoron. A fejlesztés célja meglévő dízelüzemű rendszerek retrofit átalakítása vasúti, ipari és energiatermelési alkalmazásokban, amely akár 85%-os emissziócsökkentést is lehetővé tehet a meglévő motorok és infrastruktúra megtartása mellett. Az esemény központi eleme a BDN Engine Development Platform bemutatása volt, amely a projekt mögött álló, AI-alapú mérnöki fejlesztőkörnyezet. A platform szimulációalapú fejlesztési módszertanokat, digitális iker modelleket, égésanalízis adatokat és gépi tanulással támogatott kalibrációgenerálást kombinál annak érdekében, hogy jelentősen felgyorsítsa a motorfejlesztési folyamatokat. A hidrogén–dízel dual-fuel retrofit program a BDN Engine Development Platform első valós ipari demonstrátoraként szolgál, ahol az alap munkapontokat és kalibrációs adatokat digitálisan generálták még a fizikai validáció és emisszióoptimalizálás megkezdése előtt. illusztráció „A célunk nem csupán a meglévő motorok hidrogénüzemre történő átalakítása, hanem a motorfejlesztés teljes digitalizálása” – mondta Ludescher Nimród, a BDN Group ügyvezető igazgatója. „A hagyományos motorfejlesztés ma is nagyrészt időigényes, iteratív róbálgatásalapú kalibrációs folyamatokra épül. A BDN Engine Development Platform segítségével egy szimulációvezérelt, adatközpontú fejlesztési megközelítés felé mozdulunk el, amely képes alapbeállításokat generálni még a fizikai tesztelés megkezdése előtt. Ez jelentősen csökkenti a fejlesztési időt, a mérnöki ráfordítást és a tesztelési költségeket, miközben lényegesen gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé a hidrogénhez és más fenntartható üzemanyagokhoz.” A bemutatott technológia kiemelt jelentőséggel bír az európai vasúti szektor számára, ahol a meglévő flották dekarbonizációja továbbra is komoly kihívást jelent. A BDN Powertrain stratégiai partnerei között szerepel a Magyar Államvasutak (MÁV) is, amellyel a vállalat egy jövőbeli pilot projekt előkészítésén dolgozik, amely a vasúti járművek retrofit hidrogénes átalakítását célozza a technológia teljes validációját követően. A demonstráció remek példája a gyakorlati ipar–egyetem együttműködésnek, és hogy ezek miként gyorsíthatják fel a skálázható dekarbonizációs technológiák bevezetését a közlekedési és energiaszektorban.

Henger Károly a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tevékenyégének motorja volt. Igazi innovátor, kísérletező feltaláló, fejlesztőmérnök és menedzser, aki már 2006-tól a megújuló energiahordozók gyártásának fejlesztésén dolgozott. . Saját kísérleti üzemet épített Miskolcon a helyi hulladékfeldolgozókkal együttműködésben, ahol a fából és műanyag hulladékból megújuló áramot és hőt és szintézisgázt állított elő, amelyből a következő lépésként hidrogént tervezett gyártani. Ő nemcsak beszélt az innovációról, hanem két kézzel, lelkesen csinálta is. Károly a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában éveken keresztül elnöki tisztséget töltött be. Egyike volt azon keveseknek, aki konzorciumvezetőként megszervezett egy nemzetközi konzorciumot, előkészített és beadott egy EU Horizon pályázatot egy magyar-szlovák hidrogénvölgy felépítésére. Pontosan követte a energia szabályozás aktuális kérdéseit. Utolsó hónapjaiban pedig intenzív tárgyalásokat folytatott a MÁV-val egy innovációs projektről, hogy a kiselejtezett talpfákból energiát, azaz hidrogént állítson elő. Szakmai életútja: Vegyésztechnikusként az ELTE vegyész szakán szerzett diolomát, amit 1992-ben üzemgaszdász diplomával egészített ki a Budapesti Közgazdasági Egyetemen (ma Corvinus). A Nitorkémia fűzfői gyárában kezdett dolgozni az akkor erősen felfutóban lévő növényvédőszer fejlesztésen. 27 szabadalomnak volt részben feltalálója, ezek közül az egyiket az amerikai piacvezető cég megvásárolta és hasznosította. Később a Nitrokémia 2000 Zrt.-t is vezette. 2005-től a megújuló üzemanyagok fejlesztésével foglalkozott, a Secab Magyarország műszaki vezetőjeként, bioetanol projektek fejlesztésén (a Dunaföldvári gyár is ezt az amerikai technológiát valósította meg). A projektek 2008-as pénzügyi válság miatt meghiúsultak. Később biogáz projektek fejlesztésével, engedélyeztetésével foglalkozott holland technológiát ajánlva. Ezzel párhuzamosan kezdett hulladék-hasznosítással foglalkozni, arra a hulladékra koncentrálva, amit nem lehet közvetlenül visszaforgatni és hasznosítani, például a vegyes háztartási hulladékra. A Horge Technologies ügyvezetőjeként azon dolgozott, hogy a vegyes hulladékot visszaforgathatóvá tegye a gazdasági folyamatokba azáltal, hogy feltárja (termokémiai úton) a szemétben lévő C karbont és H hidrogént. Megakadályozva ezzel újabb fosszilis alapanyagok felhasználását, megszüntetve a lerakók metán-kibocsátását, valamint akár a megújuló hidrogén előállítását is segítve.   2026 május 8-án Balatonalmádiban a Pinkóczi temetőben búcsúztatták barátai, kollégái és szerető családja. Szelíd intelligenciája, mosolya és végtelen innovatív energiája örökké velünk marad.