Az ambiciózus európai zöld megállapodással az Európai Bizottság (EB) célja, hogy az Európai Uniót 2050-re klímasemlegesség felé mozdítsa. Ez a stratégia kihasználja a kötelező szabályozásokat, például a minimális újrafeldolgozott tartalmat és a megújuló energiára vonatkozó magasabb célkitűzéseket, hogy a meglévő iparágakat fenntarthatóbb gyakorlatok felé terelje. Mennyire hatékonyak azonban ezek a rendeletek az új, tisztaenergia-technológiák fejlesztésének előmozdításában, és mennyire elengedhetetlenek Európa fenntartható energiára való átállásához?
Azáltal, hogy arra ösztönzi a tagállamokat, hogy csökkentsék a nulla nettó kibocsátású technológiák piacra lépése előtt álló akadályokat, az Európai Bizottság célja Európa autonómiájának megerősítése a stratégiai technológiák terén. A jogi aktus konkrét célt tűz ki, amely szerint 2030-ra az EU nulla nettó kibocsátású technológiáinak legalább 40%-át az Unióban kell előállítani. Ez a kezdeményezés jelentős lépést jelent az innováció és a fenntarthatóság előmozdítása felé Európa ipari környezetében.
A nettó zéró iparágról szóló törvény alapelvei
Ennek az ambiciózus célnak az elérése érdekében az NZIA 3 alapelv köré összpontosítja tevékenységét:
1. Egyszerűsített szabályozás: Az NZIA célja egy kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet megteremtése. Ez magában foglalja az adminisztratív terhek csökkentését a folyamatok egyszerűsítése, az engedélyezési időtartamok korlátozása, szabályozási tesztkörnyezetek létrehozása és az információkhoz való nyílt hozzáférés biztosítása révén. Ezzel a törvény javítani kívánja a beruházási biztonságot, és ösztönözni kívánja az európai innovációs és termelési kapacitásba történő ipari beruházásokat.
2. Finanszírozáshoz jutás: A törvény célja, hogy közbeszerzési eljárások, árverések és a magánfogyasztói keresletet támogató rendszerek révén megkönnyítse a finanszírozáshoz való hozzáférést. Fontos megjegyezni, hogy a strukturális kiegészítő finanszírozás korlátozott, mivel a jelenlegi javaslat elsősorban a meglévő finanszírozási csatornákat hasznosítja újra. Az Európai Parlament elismeri ezt a korlátozást, és további finanszírozási lehetőségeket vizsgál, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását a dekarbonizációs erőfeszítések finanszírozása érdekében.
3. Készségfejlesztés: Az NZIA célja, hogy felhatalmazza a polgárokat arra, hogy hozzájáruljanak a nettó nulla iparágakhoz, és képzett, alkalmazkodó munkaerőt ápoljanak. Ennek elérése érdekében az Európai Bizottság 5 millió euró magvető finanszírozást biztosít az „európai nettó nulla ipari akadémiák” létrehozásához. Ezek az akadémiák tanulási programokat dolgoznak ki és népszerűsítenek a diákok számára, valamint képzési anyagokat az alkalmazottak számára, amelyek magukban foglalják mind a továbbképzést, mind az átképzést.
A jogszabály meghatározza az alapvető technológiák szűkített listáját, amelyet „stratégiai nulla nettó technológiáknak” neveznek, és amelyből az uniós tagállamok kiválaszthatják azokat a technológiákat, amelyeket a nemzeti jogszabályokban és jóváhagyási eljárásokban prioritásként kezelnek. Ez a lista tartalmazza a fotovoltaikus napenergiát, a naphőenergiával kapcsolatos elektromos és a naphőenergia-technológiákat; szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló technológiák; akkumulátoros/tárolási technológiák; hőszivattyúk és geotermikus energia technológiák; elektrolizátorok és üzemanyagcellák; fenntartható biogáz-/biometántechnológiák; szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák és hálózati technológiák. Azonban folyamatos vita folyik az olyan technológiák bevonásáról, mint az atomenergia, a fenntartható repülőgép-üzemanyagok és a CCU (szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás). Az Európai Parlament képviselői a közelmúltban megszavazták a jogszabály hatályának kiterjesztését az alkatrészekre, anyagokra és gépekre, valamint a nulla nettó ipari völgyek bevonását, valamint a jogszabály hatálya alá tartozó technológiák listájának bővítését. A szavazás eredményeként jóváhagyott módosítások nem tartalmaztak további célkitűzéseket a listán szereplő technológiákra vonatkozóan, így a CCS az egyetlen olyan technológia, amelyre vonatkozóan a jogszabály részletes célkitűzést határoz meg, amelyet az Európai Bizottság már az eredeti javaslatában is megfogalmazott. Az Európai Bizottság konkrétan azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra elérje az évi 50 millió tonna CO2-besajtolási kapacitást. Jelenleg Európa nem rendelkezik befecskendezési kapacitással, kivéve néhány kisebb teszthelyszínt. E célkitűzés elérése érdekében olyan intézkedéseket irányoztak elő, mint például a CO2-tárolási szolgáltatások egységes piacának létrehozása, a geológiai adatokkal kapcsolatos információk megosztásának fokozása, valamint a stratégiai CLT-projektekhez a tagállamok támogatásának megszerzése.
Összességében az NZIA csak az egyik pillére az Európai Bizottság zöld megállapodás szerinti ipari tervének, amely szakpolitikai kezdeményezések szélesebb körű csomagja, amelynek célja, hogy az EU-t a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé irányítsa. A kritikusok[1] azzal érvelnek, hogy a törvény más uniós szakpolitikákhoz képest nem rendelkezik koordinációval és erős irányítással. Bár a „Zéró Európa hálózat” platformot az NZIA tevékenységeinek koordinálására és a célkitűzések nyomon követésére javasolják, inkább tűnik a bevált gyakorlatok megosztásának fórumának, mint irányító szervnek.
[1] Az Európai Unió nettó zéró iparról szóló törvényének újraindítása (bruegel.org)
Mit jelent az NZIA a feldolgozóipar számára?
Az NZIA bevezeti a nettó zéró stratégiai projekteket, amelyeket a nettó zéró technológiák gyártási kapacitására gyakorolt hatásuk alapján rangsorolnak. A meglévő létesítmények esetében a termelési kapacitás növelésére vonatkozó engedélyek beszerzését meg kell könnyíteni. Emellett a tagállamoknak támogatniuk és felgyorsítaniuk kell az új beruházásokat, különösen az új CO2-tárolóhelyek kialakítását. A magasan képzett munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Net-Zero Akadémiákat képzési programmal hozzák létre minden egyes stratégiai Net-Zero technológiához.
Mit jelent az NZIA az innovátorok számára?
Az innovatív nulla nettó technológiák, azaz a 8-nál alacsonyabb TRL-értékű technológiák esetében az EU szabályozási tesztkörnyezeteket fog biztosítani. Ez lehetővé teszi az innovatív nettó nulla technológiák ellenőrzött környezetben történő tesztelését a piaci bevezetés előtt. A tesztkörnyezetbe való belépéshez a vállalkozásoknak meg kell felelniük egy sor kiválasztási kritériumnak, amelyeket a tagállamok határoznak meg nem meghatározott időpontban. Az EU elsőbbségi hozzáférést biztosít a kis- és középvállalkozások számára.
Mit jelent az NZIA az egyetemek számára?
Az új technológiákkal kapcsolatos alapkutatás és fejlesztés nem tartozik e törvény hatálya alá. Következésképpen nem várható a kutatási kezdeményezések, például az Európai horizont költségvetésének növelése. Az egyetemekkel konzultálni lehet a Net-Zero Akadémiák létrehozásáról, ahol a hallgatókat és az alkalmazottakat kiképzik a stratégiai nettó nulla technológiák kezelésére.
