A zöld hidrogén előállítás leghatékonyabb módja

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség tagjai, a budapesti brit nagykövetség támogatásával, március 22-23 között tanulmányozták a Prestonhoz közeli helyszínen folyó továbbfejlesztett moduláris atomreaktorok és üzemanyagok fejlesztését, illetve a zárt termokémiai folyamatokkal történő zöld hidrogén előállítását. 

A Small Modular Reactorok, és az Advanced Modular Reactorok, azaz magyarul a kis vagy továbbfejlesztett moduláris atomreaktorok és üzemanyagaik kutatása, fejlesztése a National Nuclear Laboratory létesítményeiben folynak Nagy-Britanniában együttműködésben a Japán kormánnyal. Ez a technológia képes lesz CO2 kibocsátás nélkül, tömeges hidrogén gyártására, hatékonysága sokszorosa az elektrolizálók tiszta hidrogén előállító képességének. Magyarország karbonmentességi céljainak eléréséhez megkerülhetetlen a zárt termokémiai folyamatokkal történő zöld hidrogén előállítása. Az akár 3 év alatt városi környezetben is felépíthető, 10-400MW közötti blokkokból álló SMR-ek és AMR-ek mielőbbi hazai engedélyezése majd üzembe állítása nagyban segítené Magyarország zöld energia átmenetét, energiafüggetlenségét, és ellátásbiztonságát.

34 pontból álló Bajor javaslat az energiaátmenetet hátráltató akadályok megszüntetésére.

Hubert Aiwanger (FW) miniszterelnök-helyettes, bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszter az energetikai átállás előmozdítása érdekében egy 34 pontból álló listát küldött a szövetségi kormánynak, hogy az mihamarabb számolja fel az energiaátmenetet hátráltató akadályokat. Erről a miniszter 2023. március 22-én sajtótájékoztató keretében adott tájékoztatást. Aiwanger kifejtette, hogy a bajor kormány már eddig is számos programot vezetett be az energiaátmenet felgyorsítása érdekében. Most azonban további lépések szükségesek a szövetségi kormány részéről, amelyet együttműködésre szólít fel. Az energiafordulat „jelentéktelen akadályai" című listán szereplő akadályok a következő területeket érintik: szélenergia, fotovoltaika, biogáz, biomassza és fa, vízenergia, geotermikus energia, hidrogén, hálózatok és tárolás, állampolgári részvétel, bürokrácia csökkentés. Az akadályokat a mellékelt dokumentumban foglaltuk össze.
Hubert Aiwanger (FW) miniszterelnök-helyettes, bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszter az energetikai átállás előmozdítása érdekében egy 34 pontból álló listát küldött a szövetségi kormánynak, hogy az mihamarabb számolja fel az energiaátmenetet hátráltató akadályokat. Most azonban további lépések szükségesek a szövetségi kormány részéről, amelyet együttműködésre szólít fel. Az energiafordulat „jelentéktelen akadályai" című listán szereplő akadályok a következő területeket érintik: szélenergia, fotovoltaika, biogáz, biomassza és fa, vízenergia, geotermikus energia, hidrogén, hálózatok és tárolás, állampolgári részvétel, bürokrácia csökkentés. Az akadályokat a mellékelt dokumentumban foglaltuk össze.

Aiwanger szerint az energiaátmenet gyorsaságát számos bürokratikus akadály hátráltatja. A Wunsiedel városában 2022 őszén felavatott zöldhidrogén gyártó üzemnek például le kellett állnia, mert az üzemeltetése veszteségessé vált. Az üzemben a vizet elektromos áram segítségével bontják hidrogénre és oxigénre. Ehhez nagy mennyiségű, olcsó, szélből és napfényből származó villamos energiára támaszkodnak. A jelenlegi áramár-fék (Strompreisbremse) miatt azonban az áramszolgáltatóknak ún. bevételfölözéssel kell számolniuk, amelyet a magas áramtőzsdei árak alapján számolnak ki. Bevételeik csökkenése miatt a szolgáltatók nem engedhetik meg, hogy a korábbi olcsó áron adják el az energiát az elektrolízisüzemnek. A magas energiaár miatt az üzemeltetők számára a hidrogéngyártás veszteségessé vált. A szövetségi kormány nem vette figyelembe ezt a különleges esetet, ezért Aiwanger szerint a villamosenergia-árfék törvény módosítása szükséges.

A miniszer további akadályokat is kiemelt. Az alternatív energiaforrások használatának előmozdítása érdekében azt, aki a felesleges zöldenergiát eladja a szomszédjának, nem szabad ugyanúgy kezelni, mint egy energiaszolgáltatót. A biogáz üzemek kapcsán Aiwanger nehezményezi, hogy a hígtrágya tárolására vonatkozó előírások szigorúbbak, mint egy szennyvíztisztító telep esetén, a biogázra vonatkozó biztonsági előírások pedig szigorúbbak, mint a földgázra vonatkozóak. Aiwanger továbbá egy milliárd eurós összegben kér finanszírozást a szövetségi kormánytól többek között olyan célokra, mint délen a kisebb szélhozam miatt kevésbé jövedelmező szélerőművek működésének támogatása.

A bajor kormány a listát Robert Habeck (Grüne) szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszternek küldi el, azonban az mindazon szövetségi tárcának is szól, amelyek hozzájárulhatnak a bürokratikus szabályozás leépítéséhez, illetve azok energiafordulatot elősegítő módosításához

A 34 akadályt az állampolgárokkal és vállalkozásokkal való konzultáció alapján gyűjtötte össze a gazdasági tárca. A listát a tárca nyitva hagyta, egy központi e-mail  címre a továbbiakban is bárki küldhet észrevételt, javaslatot.

Hidrogén üzemanyagcellás rendszerrel gyorsítja fel a DENSO fukushimai üzemének dekarbonizációját a Toyota

A Toyota felgyorsítja a fukusimai üzem dekarbonizációs erőfeszítéseit hidrogén használatával: a már Magyarországon is elérhető, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos Toyota Mirai technológiájával működő elektrolizáló berendezést helyeznek üzembe.

A Toyota 2021 júniusa óta dolgozik Fukusima prefektúrával közösen új, jövőbeli városok fejlesztésén, amelyek Fukusimában termelt hidrogént és az ott kifejlesztett hidrogénnel kapcsolatos technológiákat egyaránt felhasználják majd. Ezen erőfeszítések részeként a Toyota együttműködik a DENSO csoporttal a hidrogén és a megújuló energia felhasználásában az üzemek széndioxid-mentesítésére. A Toyota a közelmúltban új elektrolizáló berendezést fejlesztett ki, amely a hidrogén üzemanyagcellás elemek és a Mirai egyéb technológiáinak felhasználásával hidrogént állít elő víz elektrolizálásával. A berendezést idén márciusban helyezik üzembe a DENSO fukushimai üzemében, amely technológiai bevezetési helyszínként szolgál majd a jövőbeni széleskörű használat elősegítése érdekében. A Toyota felgyorsítja erőfeszítéseit a helyben előállított hidrogén helyi fogyasztási modelljének kidolgozására: elektrolizáló berendezés segítségével tiszta hidrogént állítanak elő, majd az üzem egyik gázkemencéjében elégetik azt. Ezen túlmenően a Toyota nyilvánosságra hozza egy ilyen hidrogénhasznosítási modell kidolgozására tett erőfeszítéseinek részleteit, annak reményében, hogy a modell megvalósítását a különböző iparágakból és régiókból származó vállalatokra is kiterjessze. A DENSO fukushimai üzemének hidrogénhasznosítása a japán Új Energia és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet által támogatott projektként valósul meg

A hidrogénben, mint zéró emissziós energiahordozóban rejlő potenciál

A Toyota a hidrogént kritikus fontosságú tüzelőanyagként jelölte meg a széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezések előmozdításában, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegesség eléréséhez. Ennek során nem csak hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveken (FCEV) – így személygépkocsikon, haszongépjárműveken és buszokon, vonatokon és hajókon – keresztül kívánja előmozdítani a hidrogén használatát, hanem az üzemanyagcellás (FC) termékek széleskörű használatán keresztül is, mint például a helyhez kötött FC generátorok fejlesztése és tesztüzeme. Ennek érdekében a Toyota különböző iparági partnerekkel dolgozik együtt a hidrogén előállítása, szállítása, tárolása és felhasználása terén. A Toyota a mai napig hidrogént használ FCEV modelljeihez, FC helyhez kötött generátorokhoz, üzemi gyártáshoz stb. Támogatta a szállítási tevékenységeket is, mint például a hidrogén szállítására szolgáló FC teherautók fejlesztését és gyártását. A jövőben a Toyota abban reménykedik, hogy az elektrolizáló berendezések fejlesztése mellett hozzájárulhat a thaiföldi állati trágyából előállított biogáz felhasználásával történő hidrogéntermelés lehetőségeinek bővítéséhez.

Az elektrolizáló berendezés jellemzői

Az elektrolizáló berendezés, amely a Mirai és a Sora FC busz FC elemeit használja, egy újonnan kifejlesztett berendezés, amely kihasználja a Toyota által az FCEV-k sokéves fejlesztése során kidolgozott technológiát, valamint a világszerte különféle felhasználások során felhalmozott tudást és szakértelmet. Jellemzői a következők:

  • A Proton Exchange Membrane (PEM) elektrolízis elemben használt cellák rendkívül megbízhatóak, amit az első generációs Mirai 2014 decemberi piacra dobása óta több mint hétmillió cella tömeggyártási és felhasználási eredményei támasztanak alá (ez körülbelül 20.000 FCEV-hez elegendő mennyiség).
  • A Toyota titánt használt az FCEV-ekhez kifejlesztett és az első generációs Mirai óta használt leválasztóhoz. A titán magas korrózióállóságát kihasználó elektrolizáló berendezések tartósságának javítására fejlesztették ki ezt a megoldást, amelyek 80.000 üzemóra után is csaknem azonos teljesítményszintet tartanak fenn, így hosszú ideig biztonságosan használhatók.
  • Az FCEV-k és az FC elemeket gyártó létesítmények FC-elemeinek több mint 90 százaléka használható/megosztható a PEM elektrolízis elemek gyártási folyamatában. Ez lehetővé teszi, hogy a tömeggyártás olyan költségszintet érjen el, amely elérhetővé teszi a széles körű alkalmazást. Továbbá jelentősen lerövidíti a fejlesztési időszakot a sok éves FCEV fejlesztés során felhalmozott technológia, tudás és tapasztalat felhasználásával.

Ismét Budapest Hydrogen Summit

Április 4-én immár második alkalommal redezik meg a Budapest Hydrogen Summit-ot,  a régió legfontosabb iparági konferenciáját, ahol a hidrogénpiac vezetői megvitatják a technológia előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a 2050-es klímacélok tükrében.

A Budapest Hydrogen Summit egy régiós szinten egyedülálló fórum, melynek célja a hidrogéngazdaság különböző szegmenseiben érdekelt szereplők összekapcsolása, az iparági együttműködés ösztönzése, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése.
   	  
A hidrogénnapot megelőzően immár negyedik alkalommal mrendezik meg a Budapest LNG Summit-ot, a régió vezető gázkonferenciájáról. Április 3-án a budapesti Marriott Hotelben a 4. Budapest LNG Summit-ot Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, az esemény fővédnöke nyitja meg. 
  
Az alábbi előadók már biztosan ott lesznek a 2. Budapest Hydrogen Summit-on:
  • Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe elnöke
  • Ralph Bahke, az ONTRAS Gastransport ügyvezető igazgatója és a Gas Infrastructure Europe (GIE) igazgatósági tagja
  • Yelda Guven, az Exxon Mobil Eurázsiáért felelős igazgatója
  • James Watson, az Eurogas főtitkára
  • Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország vezérigazgatója
  • Herman Dekker, a European Biogas Association ügyvezetője
  • Jászberényi Zoltán, a Pietro Fiorentini ügyvezető igazgatója
  • Oleksandr Riepkin, az ukrán hidrogén tanács elnöke
  • Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgaja

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség partnerként támogatja az eseményt, így tagjaink 25% kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a rendezvényre.

  • Kedvezményes ár: 2. Budapest Hydrogen Summit jegy (április 4) – 370 EUR + ÁFA
  • Kedvezményes ár: Kombinált jegy: 2. Budapest Hydrogen Summit (április 4) és 4. Budapest LNG Summit (április 3) – 740 EUR + ÁFA

 

Vásárlás menete:

  1. Jegy kiválasztása: https://budapesthydrogensummit.com/tickets/
  2. Jegy darabszám és valuta kiválasztása:

100 hidrogén töltőállomást telepít az Air Liquide és a TotalEnergies Európa-szerte

Az Air Liquide és a TotalEnergies bejelentette, hogy 100 hidrogén töltőállomást telepít együtt Európa-szerte. A hidrogén alapú meghajtások vezető fejlesztője kétségkívül a Toyota, amelynek globális kínálatában a zéró emissziós, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás személyautó, a Mirai mellett a technológiával hajtott targonca, busz, kisteherautó, kamion, vonat és hajó is szerepel. A japán autógyártó emellett a Hidrogén Tanács alapító tagjaként néhány éve 5700 a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtással szabadalmat tett ingyenesen elérhetővé annak érdekében, hogy a technológia minél szélesebb körben elterjedhessen, ezen felül ígéretes fejlesztéseket folytat a zéró emisszó közeli hidrogén belsőégésű meghajtással is.

Komoly lendületet kaphat az európai hidrogénalapú áruszállítás

Az Air Liquide és a TotalEnergies bejelentette, hogy egy nagyszabású együttműködés keretein belül egy 100 hidrogén töltőállomásból álló hálózatot építenek ki Európa-szerte. Az állomások a legfontosabb európai kereskedelmi közútvonalak mentén lesznek telepítve a nehézgépjárműveket ellátását célozva, így lehetővé téve a hidrogén áruszállítási felhasználásának fejlesztését. Az idén induló vállalkozás célja, hogy az elkövetkező években hidrogén töltőállomásokat létesítsen Franciaországban, a Benelux államokban és Németországban a TotalEnergies brand.gen lánc részeként. Ez komoly lendületet adhat a hidrogén alapú áru, és személyszállításnak, amit a szakértők az első fontos lépésnek tekintenek a hidrogénhajtás széleskörű elterjedése szempontjából. A töltőállomásokat használó buszok és teherautók ugyanis megteremthetik azt a kritikus forgalmat, amely üzletileg is megtérülővé teszi a töltőállomások telepítését, az így folyamatosan bővülő hidrogén infrastruktúra pedig már élhetővé teszi a hidrogén meghajtású személyautók használatát is.

„A hidrogén széleskörű használatának elősegítése érdekében elengedhetetlen az üzemanyag-utántöltési infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása, valamint a kellően sűrű töltőállomás-hálózat biztosítása járműgyártók és a szállítmányozók számára.” – mutat rá Matthieu Giard, az Air Liquide alelnöke és végrehajtói bizottságának tagja.

A két vállalat az infrastruktúra, a hidrogénelosztás és a mobilitás terén szerzett tapasztalatait kamatoztatja, míg a TotalEnergies az energiaelosztásban osztja meg szakértelmét az ügyfelek számára.

„Miután nemrégiben aláírtuk a megújuló és alacsony széndioxid-kibocsátású hidrogén előállítására vonatkozó partnerséget a Grandpuits Zero Crude Platformunkon, örömünkre szolgál, hogy ismét egyesítjük erőinket az Air Liquide-del és folytatjuk közös erőfeszítéseinket a mobilitás dekarbonizálására.” – teszi hozzá Thierry Pflimlin, a TotalEnergies

marketing és szolgáltatási részlegének elnöke.

Tavaly a két vállalat bejelentette együttműködését alacsony széndioxid-kibocsátású hidrogén előállításának céljából, amit egy finomítóból származó maradék biogáz újrahasznosításával szeretnének elérni. Az Air Liquide több mint 130 millió dollárt fektet be a franciaországi Grandpuits zero kőolajplatformon lévő új hidrogéngyártó egység felépítésébe és üzemeltetésébe, amely évente több mint 20.000 tonna „részben” megújuló hidrogén előállítására képes.

Az Európai Bizottság végre közzétette a zöld hidrogén meghatározását

Az Európai Bizottság végre közzétette a zöld hidrogén meghatározását

A régóta várt felhatalmazáson alapuló rendeletet (delegated act), amely meghatározza a megújuló hidrogén fogalmát, végül közzétette az Európai Bizottság, biztosítva a termelők és a befektetők által megkövetelt bizonyosságot, hogy az általuk gyártott H2 „megújulóként” értékesíthető és forgalmazható az EU-n belül. Az új „addicionalitási” szabályok lehetővé teszik a zöld áramellátás havi korrelációját a H2-termeléssel 2029 végéig, de ezt követően óránként.

A zöldhidrogén-termelésre tervezett uniós támogatások sem mozdulhatnak el addig, amíg a definíciók meg nem születnek. A kulcsfontosságú – és a legvitatottabb – döntés az volt, hogyan biztosítható, hogy az elektrolizálókkal történő zöld hidrogén-termelés ne használjon megújuló energiát, amelyet egyébként nulla szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-ellátásra használtak volna fel a hálózatba – ez az úgynevezett addicionalitás. A félelem az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag-tüzelésű energiára lesz szükség a H2 előállításához használt zöld villamos energia kiváltására, és így az üvegházhatású gázok kibocsátása összességében megnövekszik.

“Minden erőfeszítést meg kell tenni a hidrogénnel történő hőtermelés elkerülése érdekében – és a bekeverésnek a végső megoldásnak kell lennie” – egyetért az Európai Parlament. Ezért széles körben elfogadták mind az ipar, mind a klímavédők, hogy a zöld hidrogén előállításához felhasznált megújuló villamos energia új.

Addicionalitás és időbeli korreláció

Ezt az addicionalitási elvet ma úgy határozták meg, mint a megújuló energiával kapcsolatos projektek, amelyek „legkorábban 36 hónappal a H2-t vagy származékait előállító létesítmény előtt léptek üzembe” – az EU meghatározása szerint „nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagok” eredet”, amelyeket széles körben RFNBO-ként emlegetnek.

“Ennek az eltérésnek az az oka, hogy a tervezési, engedélyezési folyamatok és az új, további megújuló energiaforrások telepítése időt vesz igénybe, és késedelmet okozhat az elektrolizátorok kiépítésében, és korlátozhatja a méretgazdaságosság megteremtésének lehetőségét” – magyarázza a bizottság.

Az első lépések számára „átmeneti szakaszt” is bevezet, mivel a 2027 vége előtt üzembe helyezett zöld hidrogén projektek 2038. január 1-ig mentesülnek az addicionalitási szabály alól.

De talán a nagyobb kérdés az volt, hogyan tovább olyankor, amikor nem fúj a szél és nem sütött a nap. A termelők használhatják-e a hálózati villamos energiát – amelyet esetleg gáz- vagy széntüzelésű energiatermeléssel állítottak elő – ezekben az időszakokban, majd egy későbbi időpontban megfelelő mennyiségű megújuló energiát szállíthatnak vissza a hálózatba kompenzálás céljából? És ez milyen körülmények között lenne megengedett?

Végtére is, minél több órát használnak egy elektrolizáló készüléket, annál olcsóbb az előállított hidrogén kiegyenlített költsége.

A zöldmosás (Greenwashing) aranystandardja

Az Európai Bizottság a felhatalmazáson alapuló rendelet egy korábbi, tavalyi tervezetében kijelentette, hogy óránkénti korrelációt ír elő a megújuló villamosenergia-ellátás és -használat között, vagyis a termelőknek óránként kell bizonyítaniuk, hogy az elektrolizáló készülékeik által használt energia új megújuló forrásból származik. , ami rendkívül megnehezíti a hálózati villamos energia felhasználását.

A Hidrogen Europe és a Megújuló Hidrogén Tanács által vezetett H2-ipar azonban azt mondta, hogy ez megvalósíthatatlan, és megnövelné a zöld H2 költségeit az EU-ban, az Európai Parlament pedig tavaly szeptemberben vitatottan megvétózta az óránkénti korrelációt, ami felháborodott néhányan. klímavédők és zöld gondolkodású cégek. A szakmai szövetségek ehelyett a megújuló energiaforrások és a H2-termelés havi korrelációja mellett kampányoltak.

Az Európai Bizottság kompromisszumra jutott a két álláspont között – 2029. december 31-ig engedélyezik a havi korrelációt, ezt követően pedig már csak az óránkénti korrelációt. 2028-ban azonban felülvizsgálatra kerül sor az óránkénti korreláció bevezetéséről, így ez talán soha nem fog megtörténni.

Az EU “fix prémiumot” ajánl a zöld hidrogén-termelőknek, hogy versenyezzen az Egyesült Államok második félévi adójóváírásaival.

“A bevezetett időszakban a megújuló hidrogéntermelők havi rendszerességgel mérhetik össze a megújuló energiatermelést és a hozzájuk kapcsolódó megújuló hidrogéntermelést” – mondja a bizottság. – “Más szóval, a megújuló hidrogéntermelők bármikor üzembe helyezhetik elektrolizálóikat mindaddig, amíg az elfogyasztott megújuló villamos energia teljes mennyisége megfelel az év adott naptári hónapjában megtermelt megújuló hidrogén teljes mennyiségének. Ez lehetővé teszi a megújuló hidrogéntermelők számára, hogy folyamatos megújuló hidrogénáramot szállítanak ügyfeleiknek, különösen azokban az esetekben, amikor még nem áll rendelkezésre hidrogén infrastruktúra vagy tárolási lehetőség.”

Egy másik kompromisszumban pedig a felhatalmazáson alapuló rendelet kimondja, hogy a tagállamok 2027. július 1-jétől kezdhetik meg az óránkénti korreláció alkalmazását, „a Bizottság értesítését követően”. Ez elérhető megújuló villamosenergia-termeléssel, közvetlenül elektrolizálókhoz csatlakoztatva, vagy megújuló energiaforrásból származó energia vásárlási megállapodásokkal – így lehetővé válik, hogy a hálózaton belül máshol termelt zöld villamos energia beleszámítson a fejlesztő hidrogéntermelésébe, még akkor is, ha nincs közvetlenül csatlakoztatva.

Mi a helyzet a nukleáris hidrogénsorral?

Két héttel ezelőtt Franciaország és nyolc másik EU-tagállam levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy felhívják az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” – atomenergiából vagy esetleg szén-dioxid-leválasztással és -tárolású fosszilis gázból (vagyis a kék H2) előállított – hidrogén megújulóként való besorolását. – Németország hevesen ellenezte az ötletet.

Az EU zöld hidrogéntervei holtpontra jutottak, mivel kilenc tagállam lobbizik az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” H2 beemeléséért: jelentés „A Bizottság javaslata szerint 2024. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogszabályban rögzítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokból származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátás-megtakarításának értékelésére szolgáló módszertant” – áll a közleményben.

A felhatalmazáson alapuló rendelet azonban – amint azt fentebb említettük – kiskaput teremt, amelyen keresztül megújuló hidrogén állítható elő nukleáris alapú hálózatokból, ha a villamosenergia-termelésből származó átlagos kibocsátás egy bizonyos szint alatt van, bár megújuló energia tanúsítványra továbbra is szükség lenne.

A zöldmosás aranystandardja

A felhatalmazáson alapuló rendeletet a Global Witness klímacsoport már „a zöldmosás aranystandardjának” minősítette. „A fosszilis gázt és a széntüzelésű villamos energiát zöld hidrogén előállítására használják fel, ha a megújuló energiaforrások nem elegendőek… [és] engedélyezni fogják a zöld hidrogén előállítását a meglévő megújuló kapacitásokból, megújuló villamos energiát a hálózatból nyerve, ami több fosszilis gázból és szénből származó villamos energiával kell helyettesíteni” – áll a közleményben.

A Bellona civil szervezet hasonlóan bírálta a felhatalmazáson alapuló rendeletet, mondván, hogy az rövid távon növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Hydrogen Europe kereskedelmi szövetség pedig, bár üdvözölte az új szabályokat, azt is kijelentette, hogy azok „messze nem tökéletesek”, és megdrágítja a zöld hidrogén projekteket.

Az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsán keresztül eljáró 27 tagállamnak most két hónapja van arra, hogy elfogadja vagy kifogásolja az újonnan közzétett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

„A vizsgálati időszakuk kérésükre további két hónappal meghosszabbítható. Nincs lehetőségük a bizottsági javaslatok módosítására” – mondja a bizottság.

Elegendő ritkaföldfém-ásvány van a zöld energiára való átállásra.

"A dekarbonizáció nagy és zűrzavaros lesz, de ugyanakkor meg tudjuk csinálni" 

A világban elegendő ritkaföldfém ásvány és más kritikus nyersanyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiára váltson, hogy villamos energiát termeljen és korlátozza a globális felmelegedést – derül ki egy új tanulmányból, amely ellensúlyozza az ilyen ásványok ellátásával kapcsolatos aggodalmakat. A napelemekből, szélturbinákból, vízi- és atomerőművekből való több villamos energia beszerzése érdekében egyesek attól tartanak, hogy nem lesz elég kulcsfontosságú ásványi anyag a szén-dioxid-mentesítéshez.

A ritkaföldfém ásványok, más néven ritkaföldfémek, valójában nem is olyan ritkák. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata „viszonylag bőségesnek” minősíti őket. Nélkülözhetetlenek a szélturbinákhoz szükséges erős mágnesekhez; okostelefonokban, számítógép-kijelzőkön és LED izzókban is megjelennek. Ez az új tanulmány nem csak azokat az elemeket vizsgálja, hanem 17 különböző nyersanyagot is, amelyek az elektromos áram előállításához szükségesek, és amelyek magukban foglalnak néhány olyan közös erőforrást, mint az acél, cement és üveg.

Egy tudóscsoport megvizsgálta az anyagokat – sokat, amelyeket a múltban nem gyakran bányásztak ki – és 20 különböző áramforrást. Kiszámították a bányászatból származó készleteket és szennyezést, ha a zöld energia fellendül, hogy elérje a fosszilis tüzelőanyagokból származó hőcsapdás szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célokat.

Sokkal több bányászatra van szükség, de elegendő ásványi anyag van körbejárni, és ezek fúrása nem rontja jelentősen a felmelegedést – állapította meg a pénteki Joule tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.

"A dekarbonizáció nagy és zűrzavaros lesz, de ugyanakkor meg tudjuk csinálni" - mondta Zeke Hausfather, a tanulmány társszerzője, a Stripe and Berkeley Earth technológiai vállalat klímakutatója. "Nem aggódom, hogy kifogynak ezekből az anyagokból."

A szén-dioxid-mentesítés nyersanyagaival kapcsolatos globális aggodalmak nagy része az akkumulátorokhoz és a szállításhoz kapcsolódik, különösen az elektromos autókhoz, amelyek akkumulátorként lítiumot használnak. Az akkumulátorok ásványianyag-szükségletének vizsgálata sokkal bonyolultabb, mint az elektromos energia esetében, és a csapat ezután ezt fogja tenni, mondta Hausfather. Az energiaszektor továbbra is az erőforrás-probléma körülbelül egyharmada-fele aránya – mondta

Sok múlik azon, hogy a világ milyen gyorsan vált át a zöld energiára.

Kevés lesz a készlet. Például a diszprózium egy ásványi anyag, amelyet szélturbinák mágneseihez használnak, és a tisztább elektromosságért való nagy erőfeszítés háromszor annyi diszpróziumot igényel, mint amennyi jelenleg előállítható. De több mint 12-szer annyi diszprózium van a tartalékokban, mint amennyire szükség lenne a tiszta energia átállás során.

Tengervíz felhasználásával sikerült zöld hidrogént előállítani.

Az Adelaide Egyetem csapata megtalálta a módját, hogy tiszta vizet készítsenek anélkül, hogy édesvízre lenne szükség.

A zöld hidrogén nagyüzemi előállítása előtt álló kihívások közé tartozik az édesvíz elektrolizátorokban való felhasználása. Ennek az az oka, hogy a világ számos részén már most is édesvíz-ellátási kihívásokkal kell szembenéznie az éghajlatváltozás okozta súlyosbodó aszályok miatt.

A tengervíz eddig nem volt életképes megoldás, mert a vízben lévő só erősen maró hatású.

A korrózió hatására a drága anyagok, például a nemesfémekből készült katalizátorok lebomlanak. Ez nemcsak a költségeket növeli, hanem a folyamat környezeti hatását is. Ennek ellenére a kutatók azt állítják, hogy tengervíz felhasználásával sikerült zöld hidrogént előállítaniuk, és közel 100 százalékos hatékonyságot értek el.

A kutatók áttörést értek el a tengervíz megújuló H2 előállítására való felhasználásában, amikor egy átmenetifém-oxidból készült katalizátorhoz egy réteg Lewis-savat adtak, amely egy speciális savtípus, például króm(III)-oxid, Cr2O3. . Ez nemcsak olcsóbb és elérhetőbb anyagok felhasználását tette lehetővé, de az eljárás rendkívül hatékonynak is bizonyult a kutatók szerint.

„A tengervízben működő katalizátorainkkal működő kereskedelmi elektrolizáló készülékek teljesítménye közel áll a nagy tisztaságú ionmentesített víz alapanyagában működő platina/iridium katalizátorok teljesítményéhez” – mondta Yao Zheng, az Adelaide-i Egyetem docense.

„Tengervizet használtunk nyersanyagként, anélkül, hogy szükségünk lett volna olyan előkezelési folyamatokra, mint a fordított ozmózisos lebontás, tisztítás vagy lúgosítás” – tette hozzá Zheng magyarázatában, hogy a tengervizet miért nem szükséges kezelni, hogy felhasználható legyen zöld hidrogén előállítására. , mint a meglévő módszerek használata esetén.

„A jelenlegi elektrolizátorok nagy tisztaságú víz-elektrolittal működnek. A fosszilis tüzelőanyagok által termelt energia részleges vagy teljes helyettesítésére szolgáló hidrogén iránti megnövekedett kereslet jelentősen növeli az egyre korlátozottabb édesvízkészletek szűkösségét” – mondta Zheng.

A kutatás a Nature Energy folyóiratban jelent meg.

Az amerikai Szabályozó Bizottság első az SMR tervezési tanúsítási szabályalkotásban

Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Bizottsága (NRC) kiadta a NuScale Power kis moduláris reaktorának (SMR) tanúsítására vonatkozó végső szabályt, így ez a hetedik reaktorterv – és az első SMR -, amelyet a szabályozó hatóság az USA-ban való használatra engedélyezett.

 A végső szabályalkotás a tervtanúsítási folyamat utolsó szakasza, amely lehetővé teszi a közmű számára, hogy hivatkozzon a tervre, amikor kombinált engedélyt kér atomerőmű építésére és üzemeltetésére bárhol az Egyesült Államokban. A telephely-specifikus engedélyezési eljárásokat még be kell fejezni, és az építkezés megkezdése előtt be kell szerezni a kombinált építési és üzemeltetési engedélyt.

Az NRC 50 márciusában elfogadta a NuScale tervezési tanúsítási kérelmét egy legfeljebb tizenkét 2018 MWe teljesítménymodulból álló erőműre. A szabályozó 2020 augusztusában adta ki végleges technikai felülvizsgálatát, és az NRC Bizottság 2022 júliusában szavazott a terv tanúsításáról. A vállalat ezt követően 77 MWe-re növelte az erőmű kapacitását, és a hónap elején kérelmet nyújtott be egy 6 egységből álló konfiguráció NRC jóváhagyására a feljavított terv alapján. A NuScale SMR üzeme 2021 decembere óta VOYGR néven ismert.

A NuScale Power elnök-vezérigazgatója, John Hopkins “történelminek” nevezte a szabályalkotást, és elismerte az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (DOE) szerepét, amely 600 óta több mint 2014 millió USD-t biztosított a VOYGR és más hazai SMR-koncepciók tervezésének, engedélyezésének és elhelyezésének támogatására.

bővebben;

Az amerikai szabályozó hatóság befejezi az első SMR tervezési tanúsítási szabályalkotást: Szabályozás és biztonság – World Nuclear News (world-nuclear-news.org)

A Porsche hidrogénmotor prototípusa felülmúlja a 8 hengeres benzinmotort

A luxus autógyártó bejelentette, hogy kialakítása megfelel a teljesítménynek az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztással.

A Porsche kifejlesztett egy hidrogénmotoros prototípust luxus sportautókhoz, amely nemcsak egy V8-as, 4,4 literes belső égésű motorhoz illeszkedik, miközben csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és fenntartja a környezeti levegővel egyenértékű kibocsátást.

A Porsche kifinomult virtuális motorszimulációk segítségével elkészítette a hidrogénmotor digitális változatát. A H2 hajtáslánc kiugrási pontja a benzinüzemű megfelelőjének digitális adatkészlete volt. Ezt használták viszonyítási alapként, amelyet legalább a H2 verziónak meg kell egyeznie.

A hagyományos turbófeltöltők nem képesek megoldani ezt a problémát, ezért a Porsche Engineeringnek alternatívákat kellett kifejlesztenie. Valójában négy új turbófeltöltő koncepcióval álltak elő.

Az alternatív rendszerek mindegyike számos elektromosan támogatott turbófeltöltőből állt. További szabályozószelepeket adtak hozzá elektromos meghajtású kompresszoraikhoz és levegőrendszereikhez. Az alternatív konfigurációk mindegyikének megvoltak a maga előnyei és hátrányai az autógyártó szerint. A legjobb megoldás nagymértékben függ a hidrogénmotor használatától. A back-to-back kompresszorok fontos részét képezték annak a kialakításnak, amely a benzinüzemű modellel vetekedett.

“Ennek a kialakításnak a különlegessége két kompresszorfokozat koaxiális elrendezése, amelyeket a turbina vagy a támasztó villanymotor hajt egy közös tengely segítségével” – áll a Porsche által kiadott közleményben. “A folyamatlevegő átáramlik az első kompresszoron, lehűl az intercoolerben, majd a második szakaszban újranyomódik.”

Ez lehetővé tette, hogy a hidrogénmotor 440 kW-os maximális teljesítményt és 261 km / h végsebességet érjen el, jól illeszkedve a benzinüzemű V8-as motorokhoz.

Az EBA 2,5 milliárd EUR összegű éghajlat-politikai beruházást támogat öt kockázatitőke-, magántőke- és infrastrukturális alappal rendelkező partnerrel

  • Az EBA öt tőkealappal együtt 250 millió eurót különít el arra, hogy Európa-szerte 2,5 milliárd euró összegű éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági beruházást mozgósítson: Growth Blue Fund I, PureTerra Ventures, Zintinus Fund I, SUMA Capital Climate Impact Fund III és Eiffel Transition Infrastructure Fund.
  • Az alapok az élelmiszer-innovációba, a megújuló energiába, az energiahatékonyságba, a körforgásos gazdaságba, a kék gazdaságba és a vízbe fognak beruházni.
  • Az öt megállapodás közül négyet (Growth Blue Fund I, PureTerra Ventures, SUMA Capital Climate Impact Fund III és Eiffel Transition Infrastructure Fund) támogat az InvestEU program. Az InvestEU uniós pénzügyi eszközöket egyesít a beruházások támogatására azáltal, hogy egyszerűbbé, hatékonyabbá és rugalmasabbá teszi a projektfinanszírozást.

A COP27 éghajlat-változási konferenciáján az Európai Beruházási Alap (EBA), Európa legnagyobb kockázatitőke- és magántőke-finanszírozója összesen 247 millió euró összegű beruházást írt alá, hogy öt tőkealap 2,5 milliárd EUR összegű éghajlat-politikai beruházást támogathasson, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez.

részletesebben olvashat;

COP27: Az EBA 2,5 milliárd EUR összegű éghajlat-politikai beruházást támogat öt kockázatitőke-, magántőke- és infrastrukturális alappal rendelkező partnerrel (eib.org)

Hidrogén belsőégésű Corolla Cross koncepcióautót épített a Toyota

Amint azt a Beyond Zero stratégia bejelentésekor annak fontos pilléreként a Toyota elmondta, a drámai mértékben változó vásárlói igények és piaci környezet világában a vállalat azt a megközelítést választotta a karbonsemlegességgel kapcsolatban, hogy többféle technológiát fejleszt ki és kínál, ezzel támogatva az ügyfeleket a zéró széndioxid-kibocsátás felé vezető úton. Ez a többtechnológiás megközelítés – amely magában foglalja az akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás elektromos, valamint a plug-in hibrid és öntöltő hibrid hajtásláncokat – lehetőséget kínál a Toyota ügyfelei számára világszerte több mint 170 országban és régióban, hogy már ma csökkentsék ökológiai lábnyomukat, függetlenül környezetüktől és napi szükségleteiktől. A Toyota szilárd meggyőződése, hogy túl korai lenne egyetlen zéró emissziós megoldásra összpontosítani, ezért az akkumulátoros elektromos technológia mellett párhuzamosan fejleszti a hidrogén üzemanyagcellás és hidrogénhajtású belső égésű technológiát.

Hidrogén belsőégésű Corolla Cross H2 Concept

Ez a technológiai fejlődés önbizalmat adott a Toyota mérnökeinek, hogy megalkossák egy közúti autó prototípusát, a Corolla Cross H2 Conceptet. Az autóba a GR Corolla 1,6 literes háromhengeres turbómotorjának motorsportból származó, nagynyomású hidrogén közvetlen befecskendezéses technológiáját, valamint a Mirai hidrogéntartályainak kialakításával kapcsolatos know-howt használta fel a Toyota. Így hozták létre a Corolla Cross H2 hidrogénes prototípust, amely 5 utas és csomagjaik szállítására is alkalmas. Jelenleg a valós körülmények közötti működés kiértékelést végzik a folyamatban lévő digitális fejlesztés mellett, és hamarosan megkezdődik a jármű téli tesztelése Észak-Japánban.

A hidrogénégetés kulcsfontosságú előnyei közé tartozik a meglévő belső égésű motortechnológiák kihasználásának képessége, a gyors tankolási idők, valamint az olyan korlátozottan elérhető elemek használatának és szükségességének egyértelmű csökkentése, mint a lítium és a nikkel. A meglévő technológiák adaptálásával és a meglévő beruházások további kihasználásával a hidrogénégetés gyorsabban terjedő, elérhető széndioxid-csökkentési megoldásokhoz vezethet. Ma a Toyota körülbelül a fejlesztés 40 százalékánál tart az olyan termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának útján, mint a Corolla Cross H2 Concept. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a technológia valaha sorozatgyártásba kerül-e, de a motorsportok terén kétségtelenül nagy lehetőség rejlik benne.

Hatalmas potenciál a megújuló energia fenntartható előállításában

DanuP-2-Gas konferencia

A Duna régió hatalmas potenciállal rendelkezik a megújuló energia fenntartható előállításában és tárolásában. Ez a régió azonban a mai napig nagymértékben függ az energiaimporttól, miközben az energiahatékonyság, a sokféleség és a megújuló energia részaránya alacsony. Az EU 2030-ra vonatkozó klímacéljaival és az EUSDR PA2 céljaival összhangban a DanuP-2-Gas előmozdítja a transznacionális energiatervezést azáltal, hogy a villamosenergia- és a gázszektor összekapcsolásával előmozdítja a megújuló energiaforrások előállítására és tárolására vonatkozó stratégiákat a Duna régióban.

A DanuP-2-Gas a Duna Energia Platformon keresztül fogja össze az energiaügynökségeket, üzleti szereplőket, hatóságokat és kutatóintézeteket. Az ENERGY BARGE DTP projekt során kifejlesztett platform alapján az összes már létező eszközt és pl. egy atlasz, amely feltérképezi a korábban még nem vizsgált rendelkezésre álló biomassza- és energiainfrastruktúrát. Ezen túlmenően, a hatékony csomópont-tervezés optimalizáló eszközét használó előzetes megvalósíthatósági tanulmány meghatározza a megfelelő helyeket a csomópontokat és a két tétlen erőforrást összekapcsoló szektorok számára a Duna régióban. A fel nem használt szerves maradékot (pl. szalmát) bioszénné dolgozzák fel, hogy a Duna mentén könnyen szállíthassák, és a szintézis gáztermelés alapja legyen. A többlet megújuló energiából előállított hidrogén hozzáadásával ez a szintézisgáz megújuló földgázsá válik. Ez lehetővé teszi a többletenergia tárolását a meglévő gázelosztó hálózatban, növelve az energiabiztonságot és -hatékonyságot. Minden szükséges forrás rendelkezésre áll a Duna régióban és a 10 partnerországban. Így a kulcsfontosságú a transznacionális megközelítés a fő közlekedési útvonal (Duna folyó) mentén, hogy megosszák ezeket az erőforrásokat. A koncepciót befolyásoló jogi keretet az egyes országok szintjén értékelik, ami egy olyan transznacionális stratégiához vezet, amely nemzeti ütemterveket tartalmaz az egyszerű végrehajtás érdekében. Végül a DanuP-2-Gas hatását a kifejlesztett eszközökkel kapcsolatos tréningek és a jövőbeli projekteket és üzleti modelleket kidolgozó workshopok biztosítják az érdekelt felekkel.

A DanuP-2Gas projekt zárókonferenciáján tartott nyitó előadást dr. Nyikos Attila a magyarországi hidrogén ipar helyzetéről és jövőbeni fejlődési lehetőségeiről továbbá a délután folyamán a power to gas technológiai szakmai panel beszélgetést vezette az érdeklődő közönség előtt.

Az új hidrogénautó, amely 2,000 kilométert tesz meg egyetlen tartállyal

A Volkswagen egy új üzemanyagcellán dolgozik, amely sokkal olcsóbb, mint a jelenlegiek, és olyan hidrogénautókat ígér, amelyek egyetlen tankkal 2,000 kilométert tudnak megtenni. A Volkswagen kérte egy új hidrogén üzemanyagcella szabadalmának bejegyzését, amely amellett, hogy olcsóbb, mint a jelenlegiek, alkotói szerint akár 2,000 kilométeres hatótávolságot is képes lesz az autóknak tankolás nélkül.

Ez a hír fordulatot jelent abban a helyzetben, amelyet a Volkswagen általában a hidrogénnel kapcsolatban mutat. Mint Elon Musk minden alkalommal, amikor lehetősége van rá, tagadta a hidrogénben rejlő lehetőségeket az elektromos autók energiaforrásaként egy 2022 májusában közzétett tweeter bejegyzésében. Ez a hír fordulatot jelent abban a helyzetben, amelyet a Volkswagen általában a hidrogénnel kapcsolatban mutat. Az új üzemanyagcellára vonatkozó szabadalmi bejelentés, amelyet a német Kraftwerk Tubes céggel közösen hajtottak végre, azt mutatja, hogy a Volkswagen nem akarja elveszíteni a hidrogéngépjárművekben rejlő piacot, és a nyilvánosság előtt dolgozik ennek a technológiának a fejlesztésében.

Sascha Kühn, A Kraftwerk vezérigazgatója a Business Insider Germany-nek adott interjújában kifejtette: ” A fő különbség a Hyundai és a Toyota hidrogéncellákhoz képest az, hogy kerámia membránt használunk a szokásos műanyag helyett. Ez nagy különbség. Megoldásunk nagy előnye, hogy sokkal olcsóbban állítható elő, mint a polimer üzemanyagcellák, és nem igényel semmilyen platinát”, egy nemesfém, amely megdrágítja a termék végső költségét.

Ez a technológia, mondja Kühn, hasonlít a szilárdtest akkumulátorokra. Az ügyvezető szerint mindkettő szinte azonos elektrolitokkal és hasonló anyagszerkezettel rendelkezik. A különbség az, hogy míg a szilárdtest-akkumulátorok kompakt anyagot használnak az energia tárolására, az üzemanyagcellákban ezt a szerepet a hidrogén gáz formájában tölti be.

Ezenkívül az új kerámiamembránt, mondja Kühn, nem kell megnedvesíteni, így télen nem fagy, nyáron nem szárad ki, vagy nem vonzza a penészgombát. A menedzser rámutat egy másik előnyre is, amely költségeket takarít meg a járművek gyártása során: az üzemanyagcella hőt termel, amely felhasználható mind az autó fűtésének, mind a légkondicionálásának helyettesítésére, ami nagyobb energiamegtakarítást is jelentene.

Bár ezt a szabadalmat a Volkswagennel együtt kérték, a Kraftwerk biztosítja, hogy nem kizárólag egy márka számára lesz elérhető.

“Gyártótól függetlenül az a célunk, hogy technológiánkat 2026-ra sorozatgyártású járműben is piacra dobjuk. Körülbelül 10 000 járműből álló sorozatról beszélünk, több autógyártóra elosztva” – mondja a Kraftwerk vezérigazgatója.

– A lítium egyáltalán nem előremutató. A szilárdtest-akkumulátor opció lenne, de még nincs ott” – magyarázza Kühn, aki technológiáját alternatívának tekinti azoknak a járművezetőknek, akiknek útközben nincs megfelelő töltési lehetőségük. otthon, vagy nem akarja pazarolni az idejét a töltőállomásokon. Az ügyvezető szerint az ő rendszerével “akár 2,000 kilométert is megtehetünk egyetlen tank üzemanyaggal”.

A DUNA RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSI NAPOK 2022

Energiahatékonyság és fenntartható megoldások közlekedésben

Minden közlekedési mód a fenntarthatóságra törekszik. A tiszta közlekedésre tett erőfeszítéseket az utóbbi időben az új, szomorú valóság kíséri, magas energiaárak és energiahiánya az EU-ban.

Mivel minden közlekedési módban még sok a tennivaló az energiamegtakarítás terén, meg kell vizsgálni a közlekedés energiahatékonyságának lehetséges módjait és fejlesztéseit. Milyen ösztönzők állnak rendelkezésre a szállításhoz, az energiafogyasztás csökkentésére? A konferencia célja, hogy ezek közül legalább néhányat közvetlenül vagy közvetve megszólítson.

Monday and Tuesday, 28th & 29th November 2022

Ljubljana / Slovenia

A mobilitásban a hidrogén a zéró károsanyagkibocsátás kulcsa

Nemzetközi és hazai nagyvállalatok, egyetemek és kutatóműhelyek vezető szakemberei találkoztak, hogy megvitassák és felkutassák mindazokat a hatékony és fenntartható megoldásokat, amelyek csökkenthetik a CO2-kibocsátást és hogy bemutassák, hogy ebben a folyamatban mi a hidrogéntechnológia szerepe és jövője. A nyitóelőadó Dervalics Ákos, a Green Brother ügyvezetője, az EIT Urban Mobility RIS HUB Magyarország menedzsere, egyben az esemény házigazdája volt. Szakmai előadást tartott Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója, Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke, valamint Michal Mackowiak a Hynfra igazgatóságának tanácsadója. Az eseményre az EIT Urban Mobility RIS HUB szervezésében került sor. (Budapest, 2022. 11.10. Rubin Wellness & Conference Hotel)

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke

A szakértők mindannyian hangsúlyozták az innovációk fontosságát a mobilitási ágazatban, valamint, hogy a hidrogéngazdaságban érintett felek értsék, és közösen dolgozzanak azokon a kihívásokon, amelyek az elkövetkező időszakban várnak ránk, és amelyeket csak közös összefogással lehet megoldani. Megnyitó beszédében Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója bemutatta azokat a kilátásokat, ahogy a hidrogén hozzájárulhat a városok fenntarthatóbbá tételéhez, valamint ebben hangsúlyozta a folyamatban az EIT Urban Mobility szerepét és törekvéseit.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke előadásában többek között azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek az elmúlt hónapban a szövetség kezdeményezésére történt megállapodások eredményeként nyíltak és nyílhatnak meg a hazai gyártók és beszállítók előtt a hidrogén technológia kapcsán, és hogy a közeljövőben milyen törekvések, trendek látszanak kialakulni nemzetközi szinten.

„Számos dolog változik körülöttünk, ki kell tudnunk használni ezt a változtatást.” – hangsúlyozta Huba Bence, az EIT Urban Mobility RIS igazgatója, majd hozzátette; „Régóta beszélünk a hidrogén-gazdaságról, de most már a megvalósítás időszakába kell lépnünk, mert most van lehetőségünk lépéseket tenni, és reményeink szerint a támogatásunkkal elindítani több pilot projektet is.”

Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője

A panelbeszélgetés során Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője többek között a meglévő hidrogéntechnológiák integrálásával foglalkozott, különös tekintettel a hidrogén városi mobilitásra való hasznosítására.

A konferencián előadó szakemberek egyetértettek abban, amit Marian Nic, az EIT Urban Mobility innovációs életciklusért felelős munkatársa is kiemelt: „nagyon fontos az emberi megközelítés és figyeljünk a humán kapacitás fejlesztésére is, mert ezen a területen is kell tudunk együttes lépéseket tennünk”

A konferencia záróeseményeként a résztvevők üzleti partnerkereső programon vehettek részt, ahol az eseményre bejelentkezett cégek személyes üzleti találkozók keretében tárgyalhattak vállalatokkal, városokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel a jövőbeni együttműködésekről.

Green Brother, az EIT Urban Mobility RIS HUB hálózatának magyar tagja. Küldetése egy olyan iparági fókuszú üzleti hálózati közösség kiépítése, amely Európa dekarbonizációjáért dolgozik a zöld iparágak, a körforgásos gazdaság és a mobilitás innovátorainak összekapcsolásával és inspirálásával.

Együttműködés egy új nemzeti iparág megalapozására

A hidrogén földalatti tárolására és a hidrogén csővezetékes szállítására kiírt projektekben, pályázatokon való részvételről, valamint az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjéről állapodott meg többek között az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ).

A magyar hidrogéngazdaság kiépítéséhez szükséges ipari, gazdasági, tudományos és bányászati együttműködés célja, egy új nemzeti iparág megalapozása, a technológiában rejlő gazdasági és környezetvédelmi potenciál sikeres kiaknázása. Az Együttműködési megállapodást Dr. Hatala Pál az OMBKE elnöke és Lepsényi István a MHTSz elnöke az október 9-11-ig tartó Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyar Bányászati Szövetség közös országos éves konferenciájának megnyitóján írták alá.

Az együttműködési megállapodás szerint felek közösen törekszenek az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjére, közös hidrogén energetikai és bányászati tudományos, műszaki, közgazdasági, konferenciák, rendezvények, tanfolyamok, képzések és továbbképzések szervezésére, valamint konkrét projektekben, pályázatokon való részvételre, különös tekintettel a hidrogén földalatti tárolására és csővezetékes szállítására vonatkozóan. A most aláírt megállapodás az egymás kölcsönös szakértői támogatásán túl kiterjed a hidrogén technológiával és a bányászattal kapcsolatos tudományos, ismeretterjesztő és népszerűsítő kiadványok és műsorok (nyomtatott és elektronikus) készítésére is.

ÚJ LEHETŐSÉGEK NYÍLTAK MAGYARORSZÁG ELŐTT A HIDROGÉNTECHNOLÓGIÁBAN

Koreai – Magyar hidrogén vállalati fórum létrehozásáról, a hidrogéntechnológiához kapcsolódó alkatrészek, egységek, valamint hidrogénhajtású teher és haszongépjárművek magyarországi beszállításáról is szólt az a 2022 október 26-i találkozó Brüsszelben, amelyen a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetői és a Koreai és a világ hidrogén szövetség elnöke vett részt

Belgiumban 2022 október 24 – 28 között zajló Európai Hidrogén héten ünnepélyes keretek között írta alá Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke és Jae-do Moon a GHIAA (Global Hydrogen Industrial Association Alliance) elnöke azt a dokumentumot, amellyel Magyarország hivatalosan is a világszövetség tagjává vált. Az aláírással Magyarország és ezzel együtt a hazai nagyvállalatok, vállalkozások egyetemek és kutatóműhelyek is felkerültek a világ hidrogéntérképére. A 2022 október 25-én tartotta hidrogén világszövetség, a GHIAA közgyűlését követően kapta meg a magyar szövetség azt az csiszolt üvegplakettet, amelyre a világszövetség 20. tagjaként már a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség is felkerült. 

Jae-do Moon a GHIAA és a Koreai szövetség elnökével az egyeztetések 2022 október 26-án a Hyundai Brüsszeli székházában folytatódtak, ahol többek között a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által koordinált Green Truck Programhoz kapcsolódóan jármű és technológiai transzfer megvalósításáról, illetve egy magyar – koreai befektetői workshop létrehozásáról állapodtak meg a szövetségek vezetői. A Hyundai kész teherautókat, ezekhez vagy buszokhoz hidrogén üzemanyag cellákat, de akár csak, mint alkatrész beszállító is, részt venni a kelet-európai, igy a magyar járműgyártásban. Ugyanakkor a Hyundai csoport a hidrogén energetika területén is gyárt kereskedelmi termékeket, erőművi berendezéseket, amelyek szintén a magyar energia ipar rendelkezésére állnak.

Az egyeztetésekkel olyan együttműködési program indult el, amely nemcsak támogatja a Nemzeti Hidrogén Stratégia célkitűzéseit, hanem a Zöld Kamion Programot és a hidrogéngazdaságra való átállást is.

Jorgo Chatzimarkakis CEO Hydrogen Europe and Lepsényi István Hungarian Hydrogen Technology Association CEO
Lepsényi István CEO HHTA és Jae-do Moon CEO GHIAA

Együttműködés a vegyipar folyamatainak dekarbonizációjában és a magyar hidrogéngazdaság kiépítésében.

 A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséget főtanácsadója Butsi Zoltán tarott előadást a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről és a legsürgetőbb feladatokról a Magyar Vegyipari Szövetség éves konferenciáján. (Eger, 2022. október 19-20.) A két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében.

MAVESZ Eger03

A konferencia az Európai Unió és Magyarország vegyiparának helyzetéről, átalakulásáról, a magyar kormányzat energetikai és környezetvédelmi stratégiájáról volt szó, továbbá az aktuális rendeletek (REACH, CLP) felülvizsgálatáról, a kémiai kockázatértékelésről, a robbanásvédelem és a körforgásos gazdaság aktuális kérdéseiről, valamint a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről, különösképpen a vegyipari folyamatok dekarbonizációjára, illetve a vegyipari ágazat a hidrogéngazdaság kiépítésében kínálkozó lehetőségeire.

A konferencia keretében a két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében, valamint azon ágazati innovációs programok tervezésében és lebonyolításában, ahol a magyar vegyipari szakmai tudás bevonható a nemzetközi hidrogéntechnológiai értékláncok és új megoldások fejlesztésében, különös tekintettel hidrogéngazdaság fejlesztését célzó európai dedikált források kiaknázására

Újabb nagy nap az európai hidrogén számára

Az Európai Parlament képviselői úgy döntöttek, hogy támogatják a hidrogén alapú zöld átállást a közlekedési szektorban, mert egy nagyobb, hosszú távú képet látnak, ahogy írják: a hidrogén szükséges és alkalmas eszköz a szénsemlegesség és az energiabiztonság eléréséhez Európában. Ezzel a szavazással az EP határozott jelzést küldött arra vonatkozóan, hogy a tiszta hidrogénmobilitás életképes és reális megoldás a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodáshoz a közlekedési ágazatban.

A 2022. október 19-i plenáris szavazáson a parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy megtartják az Ismael Ertug előadó és bizottsági kollégáik által javasolt célokat. Az egyes hidrogén-töltőállomások közötti maximális 100 km-es távolság mind a törzs-, mind az átfogó TEN-T hálózatok mentén azt jelenti, hogy mire az infrastruktúra 2027 végére elkészül, akár 1780 HRS is rendelkezésre állhat Európa-szerte. 1 millió tonna hidrogén évente, ami akár 59 000 teherautó meghajtására is elegendő (napi teherautónként 60 kg-ot feltételezve). Az általános megközelítésben foglalt tanácsi álláspont szerint a jelenlegi HRS-lefedettség hiánya miatt, legfeljebb 8000 teherautó meghajtásához elegendő és ez nem teszi vonzóvá a járművezetők és a flottaüzemeltetők számára a hidrogénhajtással való közlekedést.

Ezzel a szavazással az EP határozott jelzést küldött arra vonatkozóan, hogy a tiszta hidrogénmobilitás életképes és reális megoldás a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodáshoz a közlekedési ágazatban. Hiszünk abban, hogy a hidrogén-utántöltési infrastruktúra erőteljes kiépítése Európában katalizátorként fog működni a hasonló politikák számára világszerte. Az AFIR szavazás megoldja a „csirke és tojás” problémát is – amivel oly gyakran szembesülnek az új technológiák. Ezen állomások elterjedése arra fogja ösztönözni a járműgyártókat, hogy több és jobb üzemanyagcellás járművet hozzanak a piacra, javítva azok teljesítményét és csökkentve költségeiket, ami viszont az üzemanyagcellás járművek elterjedéséhez vezet mind a kereskedelmi, mind a magánfelhasználók körében.

European Hydrogen Week

2022.10.24-28-án zárult az Európai Hidrogén Hét, amelyet a Hydrogen Europe szervezett az Európai Bizottsággal és a Tiszta Hidrogén Partnerséggel együttműködve a brüsszeli kiállítási központban.

A hidrogén közösség több mint 3200 érintettje gyűlt össze, hogy tanúi legyenek több mint 120 kiállítónak és 150 előadónak, akik az ágazat értékláncának minden elemét lefedték. A kiállítóteremben a résztvevők első kézből láthatták a legújabb elektrolizáló- és üzemanyagcellás technológiákat, valamint kézzel tapinthattak és tesztelhettek hidrogénes teherautókat, buszokat és autókat.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség, a HYDROGEN EUROPE tagjaként  kapott meghívást és vett részt az eseményen, ahol az Európai és a Világ szövetség vezetőivel is megbeszélést folytat Lepsényi István a szövetség elnöke.

Az esemény második napján ünnepélyes keretek között vette fel tagjai közé a Magyarországot a GHIAA, amely 2022-ben Szöulban jött létre18 ország hidrogénipari szövetség részvételével. Megfogalmazásuk szerint a meghatározó gazdasági szereplők és a magánszféra nemzetközi együttműködése elengedhetetlen a hidrogéngazdaságra való átálláshoz, a globális éghajlatváltozás leküzdéséhez és a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez. 

A magas szintű szakpolitikai konferenciákon a hidrogénipar legjelentősebb képviselői vettek részt, és az új iparág legsürgetőbb témáival foglalkoztak: a sürgősség és a pragmatizmus szükségessége a szabályozási keret létrehozása során, a különböző ágazatok előtt álló egyedi kihívások, pl a szén-dioxid-mentesítésre és arra, hogy a hidrogén hogyan segíthet, és hogyan maradhatunk vezető pozícióban egy olyan iparágban, amely felkeltette a világ többi részének figyelmét.

Az esemény második napját Frans Timmermans úr, az Európai Bizottság alelnökének látogatása és beszéde emelte ki, amelyben bejelentette 3 milliárd eurós új alapok felszabadítását az Innovációs Alap közelgő novemberi felhívásának részeként. Ezek felülmúlják a von der Leyen elnök által a Hidrogénbankra szánt 3 milliárd eurót. Timmermans alelnök elmondta, hogy a zöld hidrogén most „napirendünk élén áll az európai zöld megállapodás, de a világjárványból való kilábalás szempontjából is”, és az ukrajnai háborút követően „kulcsszerepet fog játszani az energetikai átállásban és az európai energiaszuverenitás megteremtése”.

A rendezvény sikeréről Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója így nyilatkozott: „Végre értünk valamit, ami mérföldkőnek számít ágazatunk számára, és új referenciapontot jelent az energiával kapcsolatos európai és globális fejlesztések terén. Köszönjük minden kiállítónknak, előadónknak és résztvevőnknek, és várjuk, hogy újra találkozzunk a jövő évi, 2023. november 20-24-i kiadásunkon.”

/a hír 2022 október 27-én frissült/

Techtogether 2022 járműipari konferencia és szakkiállítás október 18-19.

Techtogether 2022 járműipari konferencia és szakkiállítás október 18-19.

Chiphiány, hajtási dilemmák, munkaerőhiány, energiaválság? Küzdelmek sorát élte át a járműipar az elmúlt években. A színfalak mögött már elindult az alkalmazkodás, zajlanak a fejlesztések, de milyen irányba? Ezt a kérdést járja körbe a Techtogether 2022 járműipari konferencia és szakkiállítás október 18-19. között, jelentkezzen most a rendezvényre!

A kihívások ellenére az ipari fejlesztések, valamint digitalizációs és automatizálási innovációk nem lassultak le, hiszen a kitűzött fenntarthatósági célok és kibocsátási kvóták miatt az autóipari szereplők folyamatos nyomás alatt tevékenykednek. Milyen technológiai fejlesztésekkel és innovatív megoldásokkal álltak elő és terveznek bemutatni a meghatározó autóipari OEM-ek és Tier 1-2-es beszállítók? Tudja meg az autopro.hu és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szervezésű járműipari konferenciáján, melynek témája: Napjaink technológiai fejlődése és annak emberi vonzatai a járműiparban.

Az október 18-i konferencián többek között olyan ipari és HR szakértők, valamint a járműipart is meghatározó, innovatív ipari trendek hazai képviselői adnak választ, mint Les Zoltán, az Audi Hungaria Zrt. Járműgyártásért felelős Igazgatósági tagja, Frank Péter, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatás-fejlesztési igazgatója, Pazsiczky Tamás, a Deloitte Magyarország igazgatója, Fazekas Attila, az SK On Hungary Kft. Elektróda üzemvezetője, Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. ügyvezető igazgatója, Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója és még sokan mások. Az előadók teljes listájáért és a konferencia programért kattintson az alábbi linkre: https://techtogether.hu/#program

A konferencia mellett, az érdeklődők a Techtogether 2022 rendezvény keretén belül megtekinthetik a járműipart is meghatározó ipari trendek, mint robotika, automatizálás, ipari szoftverfejlesztés és additív gyártás hazai képviselőinek kiállítását is. Megismerhetik az AVL Hungary, a Bosch-Rexroth, a Knorr-Bremse, a KUKA, a Kvint-R, az msg-Plaut, az S&T és még sok más ipari szereplő leginnovatívabb újdonságait.

Találkozzon a hazai járműipar meghatározó szereplőivel október 18-19. között Budapesten, a Bálnában! Regisztráljon a Techtogether 2022 rendezvényre az alábbi linken! https://techtogether.hu/#regisztracio

o.

majosz konferencia

Hol tart ma a magyar járműipar?

A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (Majosz) október 6-án rendezte meg az év legfontosabb járműipari konferenciáját, ahol felvonult a szakma krémje, hogy megbeszéljék az iparág aktuális problémáit és trendjeit.

A Majosz célja, hogy a hazai járműipar növekedése fenntartható legyen a jövő generációi számára, ezért aktuális és jövőbemutató témákat dolgoznak fel szakértők, kormányzati szereplők és vállalatvezetők segítségével, elsősorban a kkv szektor fejlesztése érdekében. Az új piaci kihívásokra tekintettel a Majosz kiemelt figyelmet fordít az innováció, a digitalizáció és az egyéb hozzáadott értéket teremtő területekre (például gyártás, értékesítés, marketing, márkaépítés). A mostani konferencia hibrid volt, személyesen a ZalaZone épületeiben és online, az előadásokat streamen követve a járműipar szakértői megvitatták a trendeket, az ipar 4.0 folyamatok irányait és a járműipari jövőjét érintő kérdéseket.

Nagy Ádám iparpolitikai helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar ipar akkor versenyképes, ha illeszkedik a globális megatrendekhez (például súlypontváltás a világgazdaságban, városiasodás, elöregedő társadalmak stb.), az ipari (rövidebb ellátási láncok, krónikus munkaerőhiány) és technológiai trendekhez (automatizálás, robotika, felhőalapú szolgáltatások, 5G és önvezető járművek, biotechnológiák, hidrogéntechnológia). Az iparpolitikai prioritásoknál azokat a jövőképes ágazatokat szükséges kiválasztani, amelyeknél biztos állami, piaci és exportkereslet azonosítható. 

A hidrogén technológia a MAJOSZ rendezvényén is hangsúlyt kapott, ugyanis bemutatták azt a Magyarországon első A-fajta(FOAK) üzemanyagcellás rendszert amelynek az összeszerelése nemrég fejeződött be.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetője előadásában  ismertette a nemzeti hidrogén stratégia végrehajtásának alakulását, beszélt a zöld kamion program koordinációjáról, az aktuális magyar hidrogén projektekről.

Az eseményen 40 előadó szakvéleményét ismerhették meg a résztvevők.  Nyírő József elnök jelezte: a MAJOSZ célja a folyamatos bővülés,

Az online és jelenléti – úgynevezett hibrid – konferenciára rekordszámú érdeklődő regisztrált: több mint 200 fő tájékozódott az autógyártás jövőjét érintő, kulcsfontosságú folyamatokról

A világ első tengeri elektrolizálója jól vizsgázott.

A világ első olyan telephelye, ahol tengeri szélenergiából zöld hidrogént állítanak elő a tengeren, a Franciaország partjainál lebegő 1 MW-os elektrolizátorból állította elő első hidrogénszállítmányát.

Az 1 MW-os “Sealhyfe” kísérleti projektet a francia tiszta hidrogéngyártó, az Lhyfe és az amerikai székhelyű Plug Power fejlesztette ki, amely az elektrolizátort szállította. Naponta akár 400 kg zöld hidrogén előállítására is képes.

Az elektrolizátort Saint-Nazaire partjainál vetették be, először hat hónapig egy prototípus hullám energy platformon a rakpart közelében, majd később egy úszó szélerőműbe szállítják, körülbelül 20 km-re a parttól.

A tengeri zöld hidrogén elérheti a 3 GW kapacitást

A 18 hónapos demonstrációs kísérleti szakasz végén az Lhyfe arra számít, hogy képes lesz egy érettebb offshore termelési rendszert tervezni és nagy léptékben alkalmazni. Azt mondja, hogy 2030-35-re 3 GW tengeri elektrolizátorkapacitásra lehet számítani.

A Siemens és a Quantron Ballard üzemanyagcellákat rendel

A kanadai ballard power systems üzemanyagcella-gyártó két nagy megrendelést kapott. A Siemens Mobility Ballard üzemanyagcellákat akar használni hidrogénvonatokban, míg a Quantron Ballard üzemanyagcellákat akar telepíteni nehéz teherautókba.

A Siemens-szel a ballardi üzemanyagcellákra vonatkozó megállapodásban Ballard elárulta, hogy a Siemens Mobility 14 üzemanyagcellás modult rendel egyenként 200 kW teljesítménnyel a Mireo Plus H típusú hét H2 vonaton való használatra. Ezek 2024 végén kezdik meg működését a berlini-brandenburgi nagyvárosi régióban

Ballard üzemanyagcellák a Quantronnal felszerelt teherautókhoz

Miután a Ballard Power Systems nemrégiben befektetett a Quantron AG-be az üzemanyagcellás teherautók bevezetésének felgyorsítása érdekében, a Quantron most elkötelezte magát amellett, hogy 140 FCmove modult vásárol a Ballardtól, összesen körülbelül 17 MW kapacitással, és további 50 darabot vásárolhat. Az üzemanyagcellás modulokat a tervek szerint 2023-ban és 2024-ben szállítják le a Quantronnak.

Körülbelül 17 MW teljes teljesítményével és 140 modullal ez modulonként 120 kW teljesítményt eredményez. Ez lehet a Ballard által újonnan kifejlesztett FC move-XD 120 kW-os üzemanyagcella: Az IAA Transportation-en a Quantron bemutatta a QHM FCEV olló típusú nyergesvontatót, amely a változattól függően állítólag akár 1,500 kilométert is képes lesz lefedni egy tank üzemanyaggal. Ezt a meglehetősen látványos hatótávolságot a Ballard két 120 kW-os moduljával lehet elérni. Figyelembe véve azt a tényt, hogy járművenként VANNAK FC modulok és 140 modul, amelyeket 2024-ig rendeltek meg, könnyen lehet, hogy a Quantorn arra számít, hogy a következő két évben 70 QHM FCEV-t fog eladni, bár természetesen lehetséges, hogy a 120 kW-os modulokat más járművekben is használni fogják.

“Azt látjuk, hogy a kibocsátásmentes közlekedés iránti növekvő globális kereslet és szakpolitikai támogatás növekszik, miközben a vállalatok a dekarbonizációs célok elérésére törekszenek” – jegyezte meg Randy MacEwen, a Ballard Power Systems vezérigazgatója. “Ez az együttműködés felgyorsítja az európai tehergépjármű-piacra való belépésünket, és célja, hogy a Quantron kezdeti hidrogénüzemű, kibocsátásmentes teherautói a következő 18 hónapban utakon legyenek” – árulta el.

Bajor – Magyar hidrogén út

Hidrogén autóval Budapestről Nürnbergbe, és vissza.

A Müncheni Főkonzulátus kezdeményezésére vett részt a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség Nürnbergben a Hydrogen Dialogue kiállításon és konferencián 2022 szeptember 21 -22 között. A Bajor – Magyar beszállítói program fejlesztése és közös workshop kialakítása volt többek között annak a megbeszélésnek az eredménye, amelyet, a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség a Bajor Hidrogén szövetséggel folytatott. A magyar delegáció tagjai, a tapasztalat gyűjtés és a hidrogénautózás népszerűsítése céljából hidrogén hajtású autóval érkezett Nürnbergbe.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség azon dolgozik, hogy a hidrogéngazdaság Hazánkban mielőbb kiépüljön, annak érdekében, hogy alternatív megoldást tudjon nyújtani az energiafüggetlenséghez, az energiaellátás diverzifikálásához, elősegítse a klímavédelmet és az energia ellátásbiztonságot ezért a Szövetség vezetése szakmai megbeszélést folytatott több német nagyvállalat és német kutatóintézet vezetői mellett Prof. Dr. Peter Wasserscheid úrral a Bajor Hidrogén szövetség társigazgatójával. A két hidrogén szövetség között az elkövetkező időszakban az együttműködés felerősödik, hiszen a megbeszélésen szakmai műhely indításáról, magyar – bajor beszállítói program fejlesztéséről és már a következő évi konferenciáról is – ahol Kelet-Európa lenne a fókuszban – előzetes megállapodás született.

A Bajor szövetség elképzelése szerint fontos lenne egy kék Duna hidrogén projektet kezdeményezni, aminek a lényege, hogy összekapcsolja a Duna menti termelést, szállítást és a szezonális tárolást a folyómenti országokban.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az MVM csoporttag, Magyar Földgáztároló Zrt támogatásával és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben hidrogéncellás TOYOTA MIRAI-jal indult Budapestről Nürnbergbe. A kezdeményezés célja az volt, hogy egyrészt bizonyítsa, hogy a hidrogén autózás, sőt a nagytávolságú autós túrák is e technika mindennapjaihoz tartoznak, másrészt, hogy személyes tapasztalatokkal segítse a technológia fejlesztését, ezen belül a hazai kúthálózat kialakításához gyűjtsön értékes tapasztalatokat.

Már készülnek a vállalatok a Hydrogen Dialogue -ra

Budapest – Nürnberg hidrogéncellás MIRAI-jal

Európa legnagyobb hidrogéntechnológiával foglalkozó vállalatai, politikai és tudományos döntéshozói, de interaktív hálózati lehetőségek és digitális rendezvényplatform is várja az érdeklődőket Nürnbergben a Hydrogen Dialogue kiállításon és konferencián 2022 szeptember 21 -22 között. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség azon túl, hogy a biztosítja a részvételt a kiállításra jelentkezett tagjai részére, a Magyar Földgáztároló Zrt-vel és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben a hidrogénautózást népszerűsiti.

A Hydrogen Dialogue nemcsak a hidrogéngazdaság sikeres piaci felfutása érdekében a hidrogén teljes értéklánca mentén kívánja összehozni az üzleti, politikai és tudományos döntéshozókat, hanem a kísérő kiállításon az új technológiák bemutatására is biztosít teret. A színes szakmai eseményt egy a Magyar Hidrogén Szövetség által indított kezdeményezés is színesíti. A Szövetség a Magyar Földgáztároló Zrt-vel és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben a hidrogénautózást népszerűsiti. Egy hidrogéncellás TOYOTA MIRAI indul Budapestről Nürnbergbe, majd vissza, hogy egyrészt bizonyítsa, hogy a hidrogén autózás már igen is a jelen másrészt, hogy személyes tapasztalatokkal tudja segíteni a technológia fejlesztését.

A Bajor Hidrogénszövetség által szervezett, Európában is kiemelkedő esemény látogatói neves cégek és kutatóintézetek átfogó cég- és projektbemutatóira, a hidrogéntechnológia legújabb fejlesztéseiről szóló csúcsminőségű előadásokra, az energiagazdaság aktuális témákra számíthatnak a látogatók. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a kiállításon a 2 -06 számú standon mutatkozik be.

“A rémálom, hogy nem lesz elég energia, drága lesz, és piszkos forrásból fog származni: ez most mindhárom szempontból megvalósult”

Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői. Az igazán szókimondóra sikeredett panelbeszélgetés során a TIM államtitkára kimondta, hogy mára a gázfogyasztás luxussá vált, az MHTSz ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy az ETS-t fel kellene függeszteni, hogy elkerüljük azt a kérdést, hogy „heat or eat”.

Az erőművi termelés mellett a hidrogén szerepe is erősödni fog. A szezonális energiatárolás jövője a hidrogén, itt lehet akkora mennyiségeket eltárolni, amelyeknek krízishelyzetekben valóban nagy haszna lehet. A rémálom, hogy nem lesz elég energia, drága lesz, és piszkos forrásból fog származni: ez most mindhárom szempontból megvalósult.

Ahhoz, hogy ez mindegyik területen megváltozzon, a hidrogén a legjobb megoldás. Ami a közlekedést illeti, először a tömegközlekedésben, áruszállításban, majd a vasúti teher és személyszállításban, végül a magas ár miatt legkésőbb a személygépkocsiknál terjedhet el a hidrogén, de ugyanez az agráriumban is nagyon sok előnnyel járhat. Az ETS-t valóban fel kellene függeszteni, hogy elkerüljük azt a kérdést, hogy „heat or eat”. – emelte ki dr. Nyikos Attila, ügyvezető igazgató, Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség igazgatója

Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, Technológiai és Ipari Minisztérium szerint a fő kihívás nem az, hogy a háromszög melyik felén vagyunk, hanem az, hogy hogyan tudjuk mindhárom követelményt teljesíteni és mi lesz az optimális egyensúly. Mik azok a strukturális változások, amik a fenntarthatóság irányába mutatnak, milyen szabályozói módosításokat, milyen támogatásokat vezetünk be. Most az energiapiac mindegyik ágazata mozog, mindenben egyszerre kellene elmozdulnunk. A gázfogyasztás luxussá vált, csökkentenünk kell a fogyasztást, és a megújulók irányába elmozdulnunk. – mondta

A mostani brüsszeli tárgyalás érdekes lesz, hiszen kevés a felkészülési idő, de kormányzati szempontból az a fontos, hogy olyan javaslatot ne fogadjunk el, ami a magyar gázellátást veszélyezteti, mivel nagyon nagy az importkitettségünk” – mondta el Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy egy esetleges ársapka bevezetésének hatására az eladói oldal nem biztos, hogy hajlandó lesz szállítani és ezt meg kell akadályozni. “Minden alternatív megoldást meg fogunk vizsgálni, de ez nem mehet az ellátás rovására. Az mindenesetre biztató, hogy Németország is nagy kitettséggel rendelkezik, és Európa legnagyobb gazdaságaként számukra is rendkívül fontos a gázellátás. A magas gázárak a villamosenergia-árakat is az egekbe lökték, így az is kérdés, hogy hogyan lehet a villamosenergia-árakba belenyúlni, ez nem egy-két nap alatt fog megoldódni, elhúzódó vitára számítok.” –

“Az elektrifikáció az, amivel a kitettségünket csökkenteni tudjuk, ha vannak olyan termelőink, amik helyben, tiszta energiát termelnek. A cél, hogy amennyire lehet, zavartalan legyen az ország importellátása, minél nagyobb mennyiség betárazása mellett, illetve egy fűtéskorszerűsítéssel egybekötött nyílászárócsere program, ami az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők számára 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújthat”– tette hozzá

Forrás; PORTFÓLIÓ

Mobil hidrogén patron prototípust mutatott be a Toyota

A Toyota és a Woven Planet egy új, hordozható hidrogénpatron prototípust fejlesztett ki, ezzel igyekeznek demonstrálni, hogyan teheti jobbá mindenki életét a hidrogén energia.

A Toyota és leányvállalata, a Woven Planet kifejlesztette hordozható hidrogénpatronjának működő prototípusát. A patron kialakítás megkönnyíti a hidrogénenergia mindennapi szállítását és használatát, hogy a hétköznapokban alkalmazott eszközök széles skáláját tudja energiával ellátni otthon és azon kívül. A Toyota és a Woven Planet Proof of Concept („PoC”) kísérleteket fog végezni különböző helyszíneken, beleértve Woven Cityt, a jövő emberközpontú okosvárosát, amely jelenleg a Shizuoka prefektúrában lévő Susono városában épül. A Toyota és a Woven Planet számos lehetőséget tanulmányoz, melyek segíthetnek elérni a karbonsemlegességet, és a hidrogént kifejezetten ígéretes megoldásnak tartják. A hidrogénnek jelentős előnyei vannak, hiszen használatakor nem keletkezik széndioxid. Továbbá, ha a hidrogént megújuló energiaforrások, például szél, nap, geotermikus energia és biomassza felhasználásával állítják elő, a széndioxid-kibocsátás a gyártási folyamat során is minimálisra csökken. A hidrogénből üzemanyagcellás
rendszerekben villamos energia állítható elő, és tüzelőanyagként is használható. Az ENEOS Corporationnel közösen a Toyota és a Woven Planet egy átfogó hidrogénalapú ellátási lánc kiépítésén dolgozik, amelynek célja a termelés, a szállítás és a napi használat felgyorsítása és egyszerűsítése. Ezek a kísérletek a Woven City lakói és a környező közösségekben élők energiaszükségletének kielégítésére összpontosítanak.

NÉGY ORSZÁG A HIDROGÉNRŐL – KÖZÖS SZÁNDÉK

Harminc, a hidrogén technológiában és a hozzákapcsolódó fejlesztésekben Magyarországon dolgozó nemzetközi és hazai nagyvállalat, vállalkozás és kutatóműhely is kiállított a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferencián, hidrogéntechnológiai bemutatón és pályaorientációs szakmai napon.

A ZalaZone Járműipari Központban megrendezett kétnapos esemény középpontjában a hidrogéntechnológiák területén jelenleg folyó fejlesztések, a V4 stratégiák, legjelentősebb nemzeti projektek, a H2-mobilitás területén zajló folyamatok, illetve a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése állt. Az esemény konferencia napján (június 9-én) a Visegrádi Országok hidrogénszövetségeinek vezetői ismertették a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazatról, annak növekedéséről.

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte; „Világunk drasztikusan megváltozott az elmúlt években, de különösen ebben az évben, a háború miatt Fel kellett ismernünk, hogy a 2050-re kitűzött klímacélokmegvalósítását felkell gyorsítani, előtérbe kell helyezni az energiaszektorban és a mobilitásban az új, alternatív üzemanyagok bevezetését, a zöld és megújuló energiára való átállást. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabban fejlődő területe a hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó mobilitás.

 

Deli Daniella a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a hidrogéntechnológiákhoz kapcsolódó új jogi környezet, tanúsítási rendszerek és származási garanciák kialakítását, az oktatás és a hazai fejlesztések fontosságát emelte ki.  Elmondta: „a kormány jelenleg dolgozik mind a jogalkotási folyamaton belül a szükséges módosításokon, mind pedig az ösztönző rendszereken.” Az első jogalkotási javaslatcsomag az idei év második felében várható, ősszel pedig az első pályázati felhívások is megjelennek.

Petr Mervart a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Miniszterének, Jozef Síkelanak meghatalmazottja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, a közös gondolkodás fontosságát emelte ki, amelynek egyik legjobb példájaként a magyar Rába és szlovák Mobility-innovation közösen létrehozott és az eseményen is bemutatott hidrogén buszát említette. Elmondta; „a hidrogéntechnológia fejlesztésében valóban sokat tanulhatunk az autóipartól, mert elképesztő fejlődés és az ágazatban megjelenő nemzetközi együttműködés.” Kiemelte, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló ZalaZone pálya jól szemlélteti nemcsak a magyar autóipar növekedését, hanem az ágazatban megjelenő fejlesztéseket és innovációkat.

 

Jan Weiterschütz a Szlovák Gazdasági Minisztérium, Richard Sulík miniszter különleges tanácsadója beszédében kifejtette, hogy Szlovákiának, ahogy Magyarországnak is korlátozott lehetőségei vannak a hidrogén előállításban, de nagyon jó esélyt lát a V4 országokat is összekapcsoló hidrogénhálózat létrehozására. Elmondta „még sok lépést kell megtenni ahhoz, hogy 2030-ra kitűzött klímacélokat elérjük, de ez együttműködésben megvalósulhat. Hozzátette, hogy ennek a munkának a fontos kiindulópontja a mostani konferencia is.

Tomoho Umeda, a Hydrogen Poland és a Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb történelmi válsággal, az energia világválságával nézünk szembe, amiben senki sem tudja megjósolni a saját vállalkozásának, vagy gazdaságának jövőjét. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határoznia a hidrogén szerepét.

Elmondta, hogy a hidrogén az nem a végső termék, a megoldás, hanem olyasvalami, ami segít nekünk a megújuló energiaforrásokból származó energiát tárolni, továbbítani a végfelhasználók felé.

Hozzátette a hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések és technológiák már elérhetőek és ezeket alkalmaznunk is kell, hiszen már most lépéshátrányban vagyunk.

Video üzenetben üdvözölte a konferenciát Jae-do Moon, a Hidrogén világszövetség elnöke, valamint Maja Bakran Mrcich az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatója.

HIDROGÉN – JELEN ÉS JÖVŐ

Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energia árak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre.

A hidrogénmobilitás terén még nincsenek kész üzleti modellek, így a közös gondolkodás, egymás terveinek, illetve a már létező jó gyakorlatok megismerése kiemelkedően fontos Magyarország számára. Ahogy arra a Szövetség által elkészített Zöld Kamion Projekt tanulmánya is rámutat, a hidrogén alapú mobilitás nem oldható meg egy-egy ország saját „belügyeként”: a drága töltőinfrastruktúra, és a drága járművek kihasználtságát már lehetőleg a korai alkalmazási fázisban maximalizálni kell, ez pedig csak akkor lehetséges, ha legalább az egymással szomszédos EU tagállamokban, de még inkább az egész EU-ra kiterjedően jól átjárható hidrogén korridorokat, majd hálózatokat hozzunk létre. Emiatt legalább a szomszédosországok hidrogén töltőinfrastruktúra fejlesztési terveit célszerű megismerni, és ezeket lehetőség szerint kölcsönösen összehangolni. Ezt nem csak a vonatkozó EU-s rendeletek (pl. az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra Irányelv) követeli meg, hanem a józan megfontolás is.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a Technológiai és Ipari Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban rendezi meg a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferenciát és hidrogéntechnológiai bemutatót, valamint pályaorientációs szakmai napot.

A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerjék a Hidrogén ágazatban jelenleg folyó fejlesztéseket, a folyamatban lévő legjelentősebb V4-es nemzeti projekteket, stratégiákat. A konferenciai kiemelten foglalkozik H2-mobilitás területén zajló folyamatokkal, a hidrogéntechnológiai ágazatok leggyorsabban növekvő területeivel. A kiállító nagyvállalatok és kutatóműhelyek pedig bemutatják úttörő ötleteiket, versenyelőnyt biztosító újításaikat.

Kiemelkedően fontos, hogy a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése folyamatosan erősödjön, ezért az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az esemény konferenciainapján (június 9-én) a Technológiai és Ipari Miniszter megnyitó beszédét követően a Visegrádi Országok hidrogénszövetségei ismertetik a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathatnak meg az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazat áttekintése és lehetséges növekedése, valamint IPCEI és más határokon átnyúló együttműködési programok témakörökben.

HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKMAI NAP

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban tervezi megrendezni a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 konferenciát és a hozzá kapcsolódó hidrogéntechnológiai bemutatót.

Az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya bejárást, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az egyetemisták részére szóló programon való részvétel ingyenes (az étkezéseket is beleértve), de regisztrációhoz kötött. 

 

Hidrogénvonatot mutatott be a Siemens Mobility és a DB

Mireo Plus H mozdonyt, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát azért hozták létre, hogy felváltsák a többegységes dízelmozdonyokat mind az elővárosi, mind a regionális közlekedésben. A cél a vasúthoz kapcsolódó CO2-kibocsátás csökkentése.

A mozdonyt a Németországban zajló H2goesRail projekthez fejlesztették ki és hozták létre. A teljes projekt magában foglalt egy új H2 tárolótartály pótkocsijának fejlesztését is a DB-től, amely a mobil üzemanyag-feltöltés befogadására szolgál. A vállalatok által bemutatott egységeket a H2goesRail hidrogénvonat projekthez tervezték.

A németországi Szövetségi Digitális és Közlekedési Minisztérium (BMDV) 13,74 millió euróval támogatta a H2goesRail projektet a Nemzeti Hidrogén- és Üzemanyagcella-technológiai Innovációs Program (NOW GmbH) keretében. Ez a program koordinálja a finanszírozási iránymutatást, míg Jülich figyelemmel kíséri a végrehajtást.

ALÁÍRTÁK A HIDROGÉN ALAPÚ TEHERSZÁLLÍTÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖLTŐINFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ SZÁNDÉKNYILATKOZATOT

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke – Lepsényi István – szándéknyilatkozatot írt alá az érdekelt nagyvállalatok képviselőivel a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó hidrogén-töltőinfrastruktúra magyarországi fejlesztéséről. A szándéknyilatkozathoz többek között olyan nagyvállalatok csatlakoztak, mint a Waberer’s, Magyar Posta, MOL Trans, Alfred Schuon Kft. Hunatom, Linde Gáz Magyarország Zrt., a Messer Hungarogáz Kft., az Air Products, a MOL, a HUMDA.

Tekintve a hidrogén alapú mobilitás és kapcsolódó töltőinfrastruktúra komplex, egymástól kölcsönösen függő jellegét, ennek hazai létrehozása, elterjedése, valamint hatékony működtetése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek egymással összehangoltan és együttműködve alkalmazzák a lehetséges technológiai és műszaki megoldásokat. Ebből fakadóan a célkitűzés, hogy a hidrogénmobilitás, illetve kifejezetten a hidrogén alapú teherszállítást célzó technológiai és műszaki szándékok egymást erősítve, koordináltan valósuljanak meg Magyarországon, a hidrogén-mobilitási értéklánc mentén és ezzel kapcsolatban a korai alkalmazók innovatív megoldásait ne lehetetlenítsék el a túlzott kockázatok, technológiai, infrastrukturális vagy szabályozási hiányosságok.

A szándéknyilatkozat célja, hogy lehetőség szerint a teljes hidrogénértéklánc mentén, összehangoltan valósuljon meg az együttműködés, így valósuljanak meg a beruházások a hidrogén alapú teherszállítás érdekelt szereplői között. Az együttműködés, illetve a fejlesztések nem csak a teherszállításra, hanem az üzemanyag-cellás hajtáslánc egyéb perspektivikus területeire is kiterjed, így például buszokra, vagy éppenséggel vasúti és hajózási alkalmazásokra is; továbbá szinergiák kiaknázása érdekében szintén szükséges a a formálódó hazai Hidrogén Völgyekkel történő együttműködés is.

Az együttműködésre fontos eleme, hogy a hidrogén töltőállomások ott és akkor váljanak elérhetővé, ahol és amikor a hidrogénüzemű járművek megjelennek, és az értéklánc hidrogén ellátása is ekkorra biztosított legyen, preferáltan zöld és karbonmentes hidrogénnel. Nemzetközi vonatkozásban a szomszédos országokkal a hidrogén töltőinfrastruktúra, hidrogén „korridorok” összehangolt kialakítására van szükség, hogy a közép-európai régió hidrogénmobilitási átjárhatósága minél előbb megvalósuljon és minél nagyobb mértékű legyen, különösen a TEN-T hálózat (Transz-európai Közlekedési Hálózatok útvonalai) mentén, a jelentős városi csomópontokban és áruterminálok környezetében.

Az Európai Unió és Magyarország is célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re. Ennek következményeként a közlekedési és logisztikai szektorban az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását kb. 90%-kal kell csökkenni 2050-re, ami ambiciózus célkitűzés. A szállítmányozási szektor teljes széndioxid kibocsátásának 75%-a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy e területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani.  A hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) nehézgépjárművek nagyon ígéretes zéró-emissziós alternatívát jelentenek, melyek a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt képesek teljesíteni.

HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS HIDROGÉN JÖVŐKÉPET VÁZOLT FEL A ZÖLD KAMION WORKSHOP

A Nemzeti Hidrogén stratégia egyik kiemelt prioritású területe a Zöld kamion program, amely a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó töltőinfrastruktúrájának hazai bevezetését és terjedését hivatott segíteni. A Program első fázisának tevékenységeiről, eddigi eredményeiről adott alapos áttekintést a 2022 április 27-én a Természettudományi Kutatóközpont rendezvénytermében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szervezésében tartott workshop.

A Zöld Kamion projekt I. fázisa a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetésével 2021 vége és 2022 első fele között zajlik, a hidrogén alapú teheraszállítás hazai megalapozását, annak előkészítését szolgáló munka, melynek célja alapvetően a járművek, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra, a hidrogén, mint üzemanyag és az ezekhez kapcsolódó leglényegesebb hazai szabályozások áttekintése és lehetőség szerinti javítása. Ennek a munkának az összegző rendezvényeként jött létre a Zöld kamion workshop, amely mintegy összegezte és bemutatta a Szövetség vezetésével elvégzett munka eredményeit.

 

Magyarországi partnert vagy disztribútort keres egy észt cég

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséghez fordult a POWERUP-TECH észt vállalat mivel együttműködéshez partnert, illetve disztribútort keres.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséghez fordult a POWERUP-TECH észt vállalat mivel együttműködéshez partnert, illetve disztribútort keres.

 A PowerUp vállalat 200W-tól 1KW-ig terjedő teljesítményű H2 generátorokat gyárt. Küldetésük, hogy a hidrogént általánosabbá tegyék könnyen használható hordozható generátormegoldásaikkal.

 Olyan potenciális partnert vagy forgalmazót keresnek, aki nagy ismeretekkel rendelkezik a magyarországi hidrogénpiacról.

Az érdeklődők jelentkezését az [email protected] email címre várja a Szövetség.

INFO: powerup-tech.com

Elegendő ritkaföldfém-ásvány van a zöld energiára való átállásra.

Elegendő ritkaföldfém-ásvány van a zöld energiára való átállásra.

A világban elegendő ritkaföldfém ásvány és más kritikus nyersanyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiára váltson, hogy villamos energiát termeljen és korlátozza a globális felmelegedést – derül ki egy új tanulmányból, amely ellensúlyozza az ilyen ásványok ellátásával kapcsolatos aggodalmakat.

A napelemekből, szélturbinákból, vízi- és atomerőművekből való több villamos energia beszerzése érdekében egyesek attól tartanak, hogy nem lesz elég kulcsfontosságú ásványi anyag a szén-dioxid-mentesítéshez.

Sok múlik azon, hogy a világ milyen gyorsan vált át a zöld energiára.

“A dekarbonizáció nagy és zűrzavaros lesz, de ugyanakkor meg tudjuk csinálni” – mondta Zeke Hausfather, a tanulmány társszerzője, a Stripe and Berkeley Earth technológiai vállalat klímakutatója. “Nem aggódom, hogy kifogynak ezekből az anyagokból.”

A szén-dioxid-mentesítés nyersanyagaival kapcsolatos globális aggodalmak nagy része az akkumulátorokhoz és a szállításhoz kapcsolódik, különösen az elektromos autókhoz, amelyek akkumulátorként lítiumot használnak. Az akkumulátorok ásványianyag-szükségletének vizsgálata sokkal bonyolultabb, mint az elektromos energia esetében, és a csapat ezután ezt fogja tenni, mondta Hausfather. Az energiaszektor továbbra is az erőforrás-probléma körülbelül egyharmada-fele aránya – mondta

Kevés lesz a készlet. Például a diszprózium egy ásványi anyag, amelyet szélturbinák mágneseihez használnak, és a tisztább elektromosságért való nagy erőfeszítés háromszor annyi diszpróziumot igényel, mint amennyi jelenleg előállítható. De több mint 12-szer annyi diszprózium van a tartalékokban, mint amennyire szükség lenne a tiszta energia átállás során.