Mobil hidrogén patron prototípust mutatott be a Toyota

A Toyota és a Woven Planet egy új, hordozható hidrogénpatron prototípust fejlesztett ki, ezzel igyekeznek demonstrálni, hogyan teheti jobbá mindenki életét a hidrogén energia.

A Toyota és leányvállalata, a Woven Planet kifejlesztette hordozható hidrogénpatronjának működő prototípusát. A patron kialakítás megkönnyíti a hidrogénenergia mindennapi szállítását és használatát, hogy a hétköznapokban alkalmazott eszközök széles skáláját tudja energiával ellátni otthon és azon kívül. A Toyota és a Woven Planet Proof of Concept („PoC”) kísérleteket fog végezni különböző helyszíneken, beleértve Woven Cityt, a jövő emberközpontú okosvárosát, amely jelenleg a Shizuoka prefektúrában lévő Susono városában épül. A Toyota és a Woven Planet számos lehetőséget tanulmányoz, melyek segíthetnek elérni a karbonsemlegességet, és a hidrogént kifejezetten ígéretes megoldásnak tartják. A hidrogénnek jelentős előnyei vannak, hiszen használatakor nem keletkezik széndioxid. Továbbá, ha a hidrogént megújuló energiaforrások, például szél, nap, geotermikus energia és biomassza felhasználásával állítják elő, a széndioxid-kibocsátás a gyártási folyamat során is minimálisra csökken. A hidrogénből üzemanyagcellás
rendszerekben villamos energia állítható elő, és tüzelőanyagként is használható. Az ENEOS Corporationnel közösen a Toyota és a Woven Planet egy átfogó hidrogénalapú ellátási lánc kiépítésén dolgozik, amelynek célja a termelés, a szállítás és a napi használat felgyorsítása és egyszerűsítése. Ezek a kísérletek a Woven City lakói és a környező közösségekben élők energiaszükségletének kielégítésére összpontosítanak.

NÉGY ORSZÁG A HIDROGÉNRŐL – KÖZÖS SZÁNDÉK

Harminc, a hidrogén technológiában és a hozzákapcsolódó fejlesztésekben Magyarországon dolgozó nemzetközi és hazai nagyvállalat, vállalkozás és kutatóműhely is kiállított a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferencián, hidrogéntechnológiai bemutatón és pályaorientációs szakmai napon.

A ZalaZone Járműipari Központban megrendezett kétnapos esemény középpontjában a hidrogéntechnológiák területén jelenleg folyó fejlesztések, a V4 stratégiák, legjelentősebb nemzeti projektek, a H2-mobilitás területén zajló folyamatok, illetve a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése állt. Az esemény konferencia napján (június 9-én) a Visegrádi Országok hidrogénszövetségeinek vezetői ismertették a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazatról, annak növekedéséről.

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte; „Világunk drasztikusan megváltozott az elmúlt években, de különösen ebben az évben, a háború miatt Fel kellett ismernünk, hogy a 2050-re kitűzött klímacélokmegvalósítását felkell gyorsítani, előtérbe kell helyezni az energiaszektorban és a mobilitásban az új, alternatív üzemanyagok bevezetését, a zöld és megújuló energiára való átállást. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabban fejlődő területe a hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó mobilitás.

 

Deli Daniella a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a hidrogéntechnológiákhoz kapcsolódó új jogi környezet, tanúsítási rendszerek és származási garanciák kialakítását, az oktatás és a hazai fejlesztések fontosságát emelte ki.  Elmondta: „a kormány jelenleg dolgozik mind a jogalkotási folyamaton belül a szükséges módosításokon, mind pedig az ösztönző rendszereken.” Az első jogalkotási javaslatcsomag az idei év második felében várható, ősszel pedig az első pályázati felhívások is megjelennek.

Petr Mervart a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Miniszterének, Jozef Síkelanak meghatalmazottja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, a közös gondolkodás fontosságát emelte ki, amelynek egyik legjobb példájaként a magyar Rába és szlovák Mobility-innovation közösen létrehozott és az eseményen is bemutatott hidrogén buszát említette. Elmondta; „a hidrogéntechnológia fejlesztésében valóban sokat tanulhatunk az autóipartól, mert elképesztő fejlődés és az ágazatban megjelenő nemzetközi együttműködés.” Kiemelte, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló ZalaZone pálya jól szemlélteti nemcsak a magyar autóipar növekedését, hanem az ágazatban megjelenő fejlesztéseket és innovációkat.

 

Jan Weiterschütz a Szlovák Gazdasági Minisztérium, Richard Sulík miniszter különleges tanácsadója beszédében kifejtette, hogy Szlovákiának, ahogy Magyarországnak is korlátozott lehetőségei vannak a hidrogén előállításban, de nagyon jó esélyt lát a V4 országokat is összekapcsoló hidrogénhálózat létrehozására. Elmondta „még sok lépést kell megtenni ahhoz, hogy 2030-ra kitűzött klímacélokat elérjük, de ez együttműködésben megvalósulhat. Hozzátette, hogy ennek a munkának a fontos kiindulópontja a mostani konferencia is.

Tomoho Umeda, a Hydrogen Poland és a Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb történelmi válsággal, az energia világválságával nézünk szembe, amiben senki sem tudja megjósolni a saját vállalkozásának, vagy gazdaságának jövőjét. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határoznia a hidrogén szerepét.

Elmondta, hogy a hidrogén az nem a végső termék, a megoldás, hanem olyasvalami, ami segít nekünk a megújuló energiaforrásokból származó energiát tárolni, továbbítani a végfelhasználók felé.

Hozzátette a hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések és technológiák már elérhetőek és ezeket alkalmaznunk is kell, hiszen már most lépéshátrányban vagyunk.

Video üzenetben üdvözölte a konferenciát Jae-do Moon, a Hidrogén világszövetség elnöke, valamint Maja Bakran Mrcich az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatója.

HIDROGÉN – JELEN ÉS JÖVŐ

Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energia árak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre.

A hidrogénmobilitás terén még nincsenek kész üzleti modellek, így a közös gondolkodás, egymás terveinek, illetve a már létező jó gyakorlatok megismerése kiemelkedően fontos Magyarország számára. Ahogy arra a Szövetség által elkészített Zöld Kamion Projekt tanulmánya is rámutat, a hidrogén alapú mobilitás nem oldható meg egy-egy ország saját „belügyeként”: a drága töltőinfrastruktúra, és a drága járművek kihasználtságát már lehetőleg a korai alkalmazási fázisban maximalizálni kell, ez pedig csak akkor lehetséges, ha legalább az egymással szomszédos EU tagállamokban, de még inkább az egész EU-ra kiterjedően jól átjárható hidrogén korridorokat, majd hálózatokat hozzunk létre. Emiatt legalább a szomszédosországok hidrogén töltőinfrastruktúra fejlesztési terveit célszerű megismerni, és ezeket lehetőség szerint kölcsönösen összehangolni. Ezt nem csak a vonatkozó EU-s rendeletek (pl. az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra Irányelv) követeli meg, hanem a józan megfontolás is.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a Technológiai és Ipari Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban rendezi meg a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferenciát és hidrogéntechnológiai bemutatót, valamint pályaorientációs szakmai napot.

A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerjék a Hidrogén ágazatban jelenleg folyó fejlesztéseket, a folyamatban lévő legjelentősebb V4-es nemzeti projekteket, stratégiákat. A konferenciai kiemelten foglalkozik H2-mobilitás területén zajló folyamatokkal, a hidrogéntechnológiai ágazatok leggyorsabban növekvő területeivel. A kiállító nagyvállalatok és kutatóműhelyek pedig bemutatják úttörő ötleteiket, versenyelőnyt biztosító újításaikat.

Kiemelkedően fontos, hogy a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése folyamatosan erősödjön, ezért az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az esemény konferenciainapján (június 9-én) a Technológiai és Ipari Miniszter megnyitó beszédét követően a Visegrádi Országok hidrogénszövetségei ismertetik a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathatnak meg az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazat áttekintése és lehetséges növekedése, valamint IPCEI és más határokon átnyúló együttműködési programok témakörökben.

HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKMAI NAP

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban tervezi megrendezni a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 konferenciát és a hozzá kapcsolódó hidrogéntechnológiai bemutatót.

Az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya bejárást, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az egyetemisták részére szóló programon való részvétel ingyenes (az étkezéseket is beleértve), de regisztrációhoz kötött. 

 

A programról részletesen itt

Hidrogénvonatot mutatott be a Siemens Mobility és a DB

Mireo Plus H mozdonyt, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát azért hozták létre, hogy felváltsák a többegységes dízelmozdonyokat mind az elővárosi, mind a regionális közlekedésben. A cél a vasúthoz kapcsolódó CO2-kibocsátás csökkentése.

A mozdonyt a Németországban zajló H2goesRail projekthez fejlesztették ki és hozták létre. A teljes projekt magában foglalt egy új H2 tárolótartály pótkocsijának fejlesztését is a DB-től, amely a mobil üzemanyag-feltöltés befogadására szolgál. A vállalatok által bemutatott egységeket a H2goesRail hidrogénvonat projekthez tervezték.

A németországi Szövetségi Digitális és Közlekedési Minisztérium (BMDV) 13,74 millió euróval támogatta a H2goesRail projektet a Nemzeti Hidrogén- és Üzemanyagcella-technológiai Innovációs Program (NOW GmbH) keretében. Ez a program koordinálja a finanszírozási iránymutatást, míg Jülich figyelemmel kíséri a végrehajtást.

ALÁÍRTÁK A HIDROGÉN ALAPÚ TEHERSZÁLLÍTÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖLTŐINFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ SZÁNDÉKNYILATKOZATOT

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke – Lepsényi István – szándéknyilatkozatot írt alá az érdekelt nagyvállalatok képviselőivel a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó hidrogén-töltőinfrastruktúra magyarországi fejlesztéséről. A szándéknyilatkozathoz többek között olyan nagyvállalatok csatlakoztak, mint a Waberer’s, Magyar Posta, MOL Trans, Alfred Schuon Kft. Hunatom, Linde Gáz Magyarország Zrt., a Messer Hungarogáz Kft., az Air Products, a MOL, a HUMDA.

Tekintve a hidrogén alapú mobilitás és kapcsolódó töltőinfrastruktúra komplex, egymástól kölcsönösen függő jellegét, ennek hazai létrehozása, elterjedése, valamint hatékony működtetése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek egymással összehangoltan és együttműködve alkalmazzák a lehetséges technológiai és műszaki megoldásokat. Ebből fakadóan a célkitűzés, hogy a hidrogénmobilitás, illetve kifejezetten a hidrogén alapú teherszállítást célzó technológiai és műszaki szándékok egymást erősítve, koordináltan valósuljanak meg Magyarországon, a hidrogén-mobilitási értéklánc mentén és ezzel kapcsolatban a korai alkalmazók innovatív megoldásait ne lehetetlenítsék el a túlzott kockázatok, technológiai, infrastrukturális vagy szabályozási hiányosságok.

A szándéknyilatkozat célja, hogy lehetőség szerint a teljes hidrogénértéklánc mentén, összehangoltan valósuljon meg az együttműködés, így valósuljanak meg a beruházások a hidrogén alapú teherszállítás érdekelt szereplői között. Az együttműködés, illetve a fejlesztések nem csak a teherszállításra, hanem az üzemanyag-cellás hajtáslánc egyéb perspektivikus területeire is kiterjed, így például buszokra, vagy éppenséggel vasúti és hajózási alkalmazásokra is; továbbá szinergiák kiaknázása érdekében szintén szükséges a a formálódó hazai Hidrogén Völgyekkel történő együttműködés is.

Az együttműködésre fontos eleme, hogy a hidrogén töltőállomások ott és akkor váljanak elérhetővé, ahol és amikor a hidrogénüzemű járművek megjelennek, és az értéklánc hidrogén ellátása is ekkorra biztosított legyen, preferáltan zöld és karbonmentes hidrogénnel. Nemzetközi vonatkozásban a szomszédos országokkal a hidrogén töltőinfrastruktúra, hidrogén „korridorok” összehangolt kialakítására van szükség, hogy a közép-európai régió hidrogénmobilitási átjárhatósága minél előbb megvalósuljon és minél nagyobb mértékű legyen, különösen a TEN-T hálózat (Transz-európai Közlekedési Hálózatok útvonalai) mentén, a jelentős városi csomópontokban és áruterminálok környezetében.

Az Európai Unió és Magyarország is célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re. Ennek következményeként a közlekedési és logisztikai szektorban az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását kb. 90%-kal kell csökkenni 2050-re, ami ambiciózus célkitűzés. A szállítmányozási szektor teljes széndioxid kibocsátásának 75%-a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy e területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani.  A hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) nehézgépjárművek nagyon ígéretes zéró-emissziós alternatívát jelentenek, melyek a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt képesek teljesíteni.

HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS HIDROGÉN JÖVŐKÉPET VÁZOLT FEL A ZÖLD KAMION WORKSHOP

A Nemzeti Hidrogén stratégia egyik kiemelt prioritású területe a Zöld kamion program, amely a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó töltőinfrastruktúrájának hazai bevezetését és terjedését hivatott segíteni. A Program első fázisának tevékenységeiről, eddigi eredményeiről adott alapos áttekintést a 2022 április 27-én a Természettudományi Kutatóközpont rendezvénytermében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szervezésében tartott workshop.

A Zöld Kamion projekt I. fázisa a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetésével 2021 vége és 2022 első fele között zajlik, a hidrogén alapú teheraszállítás hazai megalapozását, annak előkészítését szolgáló munka, melynek célja alapvetően a járművek, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra, a hidrogén, mint üzemanyag és az ezekhez kapcsolódó leglényegesebb hazai szabályozások áttekintése és lehetőség szerinti javítása. Ennek a munkának az összegző rendezvényeként jött létre a Zöld kamion workshop, amely mintegy összegezte és bemutatta a Szövetség vezetésével elvégzett munka eredményeit.

 

Hidrogénhajtású busz Budapesten

Hidrogénhajtású, Solaris gyártmányú autóbuszt tesztel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szolgáltatója, az Arrivabus Kft.

Végre Magyarországon is megindulhatott a hidrogén üzemanyag-cellás buszok tesztelése. A Solaris forradalmian új technológiát képviselő, kizárólag hidrogén hajtású Urbino 12 hydrogen típusú autóbusza 15 méter hosszú, és 37 ülőhely van rajta. A jármű különlegessége, hogy az üzemeltetése során kipufogógáz helyett víz keletkezik, így teljes mértékben károsanyag-kibocsátásmentes. A tesztbusz rendkívül csendes, egy feltöltéssel több mint 350 kilométert is meg tud tenni, és a fosszilis üzemanyagokhoz hasonlóan néhány perc alatt teletankolható. A buszról további információkat a gyártó honlapján találni.

A Solaris Urbino 12 hidrogén egy emissziómentes busz, amelyet hidrogén üzemanyagcella hajt. Ez a hihetetlenül innovatív jármű akár 350 km-es hatótávolságot is kínál, miközben megőrzi az elektromos motor minden előnyét. A buszt különösen az alacsony zajszint és a mozgás közbeni rezgéshiány jellemzi. Ezenkívül a hidrogén üzemanyagcellában zajló kémiai reakció egyetlen terméke a víz. Az újratöltési idő néhány percet vesz igénybe, és így biztosítja a jármű kezelőjének rugalmasságát és rugalmasságát.

Jönnek a Toyota, a Hino és az Isuzu közös akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos buszai

A karbonsemlegesség elérése érdekében a Toyota és leányvállalata, a Hino, az Isuzuval együttműködve felgyorsítja a buszok elektrifikációját. A Hino és az Isuzu már 2024-ben megkezdi új közös fejlesztésű alacsonypadlós városi akkumulátoros elektromos buszainak gyártását. Ezzel párhuzamosan a Toyota, a Hino és az Isuzu megkezdi a közös munkát a következő generációs hidrogén üzemanyagcellás buszok fejlesztése területén is, a Toyota és Hino kínálatában ugyanis már ma is szerepelnek ez utóbbi technológiával működő buszok, teherautók és targoncák.

A Toyota évtizedek óta vezető szerepet tölt be a jármű elektrifikáció terén, mára világszerte közel 20 millió öntöltő hibrid elektromos autót értékesített, ő jegyzi a világ legfejlettebb öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtását és nemrégiben komoly akkumulátoros elektromos offenzívát is bejelentett, 2030-ig 30 akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus modell bemutatást ígérve. Nem mindenki tudja azonban, hogy a Toyota a tulajdonában lévő Hino teherautó és buszmárka révén a teher és személyszállítás piacán is meghatározó szereplő. A Toyota most leányvállalatával, a Hinoval közösen partnerségre lép az Isuzuval, amelynek célja a zéró emissziós akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtás elterjesztése az áruszállításban és személyszállításban is. Az együttműködés keretében fejlesztett akkumulátoros elektromos Toyota, Hino és Isuzu akkumulátoros elektromos buszok már 2024-ben megjelenhetnek a piacon, amelyet további akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek követnek majd. A közös fejlesztésű buszokat a Hino és Isuzu közös vegyesvállalata, a J-Bus gyártja majd.

A három autógyártó együttműködik a Commercial Japan Partnership Technologies vállalattal is, amely a társadalmi problémák megoldásán dolgozik a CASE-technológiák elterjedésével. A Toyota, a Hino és az Isuzu azt reméli, hogy az együttműködés keretében egyszerre növelhetik vásárlóik választási lehetőségeit a felhasználás típusának megfelelő meghajtás kiválasztása kapcsán és csökkenthetik a méretgazdaságosságból fakadóan a járművek előállítási költségét, egyben a praktikus és fenntartható elektrifikált járműveket is népszerűsítve.

Két évtizedre visszatekintő együttműködés

A Toyota leányvállalat Hino és az Isuzu 2002 óta működik együtt az autóbusz-üzletágban, és mindig pontosan lekövetik a japán buszüzemeltetők igényeit. A karbonsemlegesség irányába tett közelmúltbeli gyors lépések megnövelték a zéró emissziós városi és helyközi buszok iránti igényt, és két vállalat reagálni kíván erre. A 2024-ben bemutatni szándékozott alacsonypadlós akkumulátoros elektromos városi busz az Isuzu akkumulátoros elektromos technológiáján alapul majd. Annak érdekében, hogy a fedélzeti balesetek számát nullára csökkentésék, az akkumulátoros elektromos járművek által biztosított elrendezési szabadságot kihasználva az autóbusz utasterének alacsonypadlós területe jelentősen bővíthető lesz a hagyományos, lépcsőzetes padlóval rendelkező buszokhoz képest, ezzel jelentősen javítva az utazás biztonságát.

Ugyanerre az alacsonypadlós a platformra épül majd a Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiájának felhasználásával a helyközi és távolsági járatok számára kifejlesztésre kerülő változat is. Ez a technológia már most sikerrel működik a második generációs Toyota Miraiban épp úgy mint a Toyota SORA buszban. Azzal, hogy az akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos változatok esetén ugyanazokat az alkatrészeket használják, a Toyota, a Hino és az Isuzu számára lehetővé válik a költségek (és így a végső bekerülési ár) jelentős csökkentése, míg az új generációs üzemanyagcellák bevezetésével, valamint a Toyota és a Hino FCEV-buszokra irányuló fejlesztési know-how-jának felhasználásával hosszabb élettartamú, magasabb hozzáadott értékkel rendelkező elektrifikált járműveket tudnak létrehozni.

Helyszíni zöldhidrogén-előállító üzemet és töltőállomást épít az ENEOS és a Toyota

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

A Toyota és az ENEOS a hidrogén CO2-mentes előállítását és használatát lehetővé tévő együttműködésre lép Woven Cityben, a jövő prototípus városában, amelyet a Toyota a Shizuoka prefektúrában található Susonóban, a Fuji hegy lábánál kezdett el felépíteni.

A Toyota és az ENEOS megkezdi Woven City közvetlen közelében egy hidrogénelőállító üzem töltőállomás építését és működtetését, hogy CO2-mentes hidrogénnel lássák el a várost és az ott használt hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket (FCEV). A két vállalat közösen kutatja, fejleszti és biztosítja a hatékony hidrogénellátást, valamint a tankolórendszert. Az ENEOS hidrogén-töltőállomás várhatóan már Woven City 2024-2025-ös megnyitása előtt megkezdi a működését. A megújuló energiaforrások segítségével vízből elektrolízis révén zöld hidrogént előállító üzem ellátja majd a város energiaszükségletét (csővezetéken keresztül) a Woven Cityben installálásra kerülő hidrogén üzemanyagcellás generátor számára szükséges hidrogén biztosítása révén, míg a töltőállomás feladta a városban és környékén használt hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek ellátása lesz. Az együttműködés jelentős előrelépés lesz a ténylegesen karbonsemleges társadalom felé, megvalósítva és normalizálva a tiszta energia felhasználását elsőként Woven Cityben, majd világszerte.

Woven City a Toyota projektje, amelynek célja, hogy boldogságot hozzon létre az „emberek”, a „javak” és az „információ” mobilitását biztosítva. A város három pillérre épül. Az első az emberközpontúság, ami boldogabbá teszi a lakók mindennapos életét, figyelembe véve a különböző emberek eltérő igényeit a technológia fejlődését kihasználva. A második az, hogy a város élő laboratóriumként a mobilitás eddig még soha nem látott tesztpályájaként teszi lehetővé, hogy a kutatók, a mérnökök és a tudósok megvalósítsák és bemutassák innovatív ötleteiket, gyakorlatilag a való világban is létrehozva jövőbeli technológiákat. A harmadik pillér a folyamatos fejlődésé, amely a Toyota állandó előrelépésről szóló kaizen filozófiájában gyökeredzik, középpontjába pedig azokat az új ötleteket helyezi, amelyek lehetővé teszik az emberek, a javak és az információk fokozott mobilitását.

Az ENEOS az energiaszektorban, valamint a színesfémiparban meghatározó, teljes folyamatokat felölelő szereplő. 2040-re a csoport szeretne az egyik legnevesebb és nemzetközi tekintetben is leginkább versenyképes energia- és nyersanyag-kereskedővé válni Ázsiában, jelenlegi üzleti struktúrájának átalakításával hozzájárulva a karbonkibocsátás csökkentéséhez, az újrahasznosítás-alapú társadalomhoz, saját kibocsátásának karbonsemlegessé tétele mellett. Az ENEOS a csoport egyik vezető vállalata, amely széles körű energiakereskedelemmel járul hozzá a csoport víziójához.

A Toyota

A Toyota egy globális mobilitási vállalat, amely 1997-ben mutatta be a Prius öntöltő hibrid elektromos autót, amelyet 2014-ben az első sorozatgyártású hidrogén üzemanyagcellás elektromos szedán, a Mirai követett. A Japánban található Toyota City-ben székelő vállalat már 1937 óta gyárt autókat. Mára a Toyota mintegy 370.000 ember büszke alkalmazója. Együtt évente körülbelül 10 millió autót építenek 28 országban és régióban, a normál autóktól kezdve a

prémium és mini járműveken át a haszongépjárművekig, amelyeket több mint 170 országban és régióban értékesítenek a Toyota, a Lexus, a Daihatsu és a Hino márkanév alatt.

A Woven Planet

A Woven Planet a világ legbiztonságosabb mobilitását építi. A Toyota leányvállalataként a Woven Planet innovációkba és új technológiákban, szoftverekbe, valamint üzleti modellekbe fektet, amelyek megváltoztatják azt, hogy miként élünk, dolgozunk és mozgunk. Az automatizált vezetésre, okosvárosokra, robotikára és hasonló témákra fókuszáló vállalat a Toyota hagyományaira épít, biztonságos, összekapcsolt, megbízható és fenntartható mobilitási megoldásokat kínálva mindenki számára.