Az Európai Bizottság júliusban közzétette az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) felülvizsgálatát, valamint az Elektrifikációs cselekvési tervét (EAP). Mindkét dokumentum fontos következményekkel jár a hidrogénre nézve.
Az ETS az európai szén-dioxid-piac alapját képező fő rendszer. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a szén-dioxid-költségekből származó bevételek kézzelfogható eredményeket hozzanak Európa dekarbonizációs iparának.
A felülvizsgálat egy feltételes kvótarendszert vezet be, amely az ingyenes kvóták egy részét a tiszta folyamatokba történő beruházásokhoz köti, ahelyett, hogy feltétel nélkül odaítélné azt; ezáltal segítve a dekarbonizációs technológiák, például a hidrogén gyorsabb végső beruházási döntéseinek meghozatalát. A javaslat szigorítja a szabályokat is annak érdekében, hogy több bevétel jusson az ipari dekarbonizációra tagállami szinten.
Az Európai Bizottság új Elektrifikációs akciótervének célja, hogy Európa gazdasága egyre nagyobb mértékben tiszta, belföldön előállított villamos energiára épüljön, csökkentve ezzel a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, az energiaárakat és az importkitettséget. Ennek érdekében a Bizottság azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra a villamos energia a háztartások és az ipar számára is jóval versenyképesebb legyen a fosszilis energiahordozóknál, miközben az elektrifikáció aránya elérje a 46 százalékot. A tervek szerint ez 2040-re évente mintegy 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilisenergia-importjának költségeit, több mint 70 százalékkal visszafogva a földgáz- és 40 százalékkal a kőolajimportot.
Az akcióterv három fő beavatkozási területre összpontosít: az iparra, az épületekre és a közlekedésre.
- Az iparban az elektromos technológiákba történő beruházásokat új, az EU ETS-ből finanszírozott pénzügyi eszközökkel, az Ipari Dekarbonizációs Bankkal és ágazatspecifikus elektrifikációs ütemtervekkel támogatná a Bizottság.
- Az épületek esetében a hőszivattyúk elterjedésének felgyorsítása, valamint a hatékony fűtési és hűtési rendszerek ösztönzése áll a középpontban, míg
- a közlekedésben a zéró kibocsátású járművek és a töltőinfrastruktúra gyorsabb kiépítését kívánják elősegíteni.
A Hydrogen Europe üdvözli, hogy a javaslat kiterjeszti a „feltételes kvóta” logikáját a légi és tengeri szegmenseire is, erős piacot teremtve az Európában gyártott fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) és az e-SAF számára, miközben ezt a modellt a tengeri ágazatban is tükrözi.
A Hydrogen Europe mindazonáltal sajnálattal látja az EU ETS általános ambícióinak lazítását (a rendszer lineáris csökkentési tényezőjén keresztül). Az ambiciózus ETS által alátámasztott erős és stabil szén-dioxid-ár elengedhetetlen az európai ipari dekarbonizáció pénzügyileg életképessé tételéhez.
Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója a következőképpen nyilatkozott az ETS felülvizsgálatáról: „Ez egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy Európa az éghajlati ambícióktól a megvalósítás felé halad. A Hydrogen Europe üdvözli a beruházási kvóták bevezetését, valamint az új SMAP mechanizmust a tengerészet számára, amely tükrözi a fenntartható tengeri üzemanyagok elterjedésének felgyorsítására irányuló régóta fennálló javaslatunkat a célzott ETS-támogatás révén. A javaslat helyesen megerősíti azt az elvet is, hogy az ETS-bevételeket újra be kell fektetni Európa ipari átalakulásába, segítve a versenyképesség fenntartását, a rugalmasság megerősítését és a minőségi munkahelyek biztosítását.”
Ipari Dekarbonizációs Bank (IDB)
Az ETS felülvizsgálatának részeként a Bizottság javaslatot tett egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank jogalapjára is. Az IDB az energiaigényes iparágakra fog összpontosítani, kezelve az érett projektek kereskedelmi kockázataihoz kapcsolódó finanszírozási hiányt, hogy lehetővé tegye a dekarbonizációs megoldások nagyszabású bevezetését és piaci elterjedését. A Hydrogen Europe örömmel látja, hogy az érett projektek támogatására és az új finanszírozásra összpontosítanak a kereskedelmi (és nem a technológiai) kockázatok finanszírozására.
A javaslat most az Európai Parlament és a Tanács együtt döntési eljárásába kerül, a tárgyalások várhatóan 2026-ban és 2027-ben, a végrehajtás pedig 2028-ra van kitűzve. A beruházási biztonság és a kiszámítható és stabil szén-dioxid-ár érdekében gyors jogalkotási folyamatot javasolnak.
