CÉL A HIDROGÉN ALAPÚ TEHERSZÁLLÍTÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖLTŐINFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSE

A szállítmányozási szektor teljes széndioxid kibocsátásnak 75%-a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy e területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani, továbbá a teherszállítás az a szegmens, ahol – egyéb megoldások mellett – a hidrogén üzemanyag-cellás hajtáslánc nélkülözhetetlen lesz, előnyei a leginkább kidomborodnak. A hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) nehézgépjárművek nagyon ígéretes zéró-emissziós alternatívát jelentenek, amely a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt teljesíteni képesek

Toyota_hidrogen_aruszallito_2

Bár a program nevében a „kamion” kifejezés szerepel, a hidrogén alapú teherszállítás programja kiterjed a hidrogénüzemű kisméretű furgonoktól (~3,5 t), a közepes méretű (8-16 t) teherautókon át, a kamion szegmensre egyaránt.

HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS HIDROGÉN JÖVŐKÉPET VÁZOLT FEL A ZÖLD KAMION WORKSHOP

A Nemzeti Hidrogén stratégia egyik kiemelt prioritású területe a Zöld kamion program, amely a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó töltőinfrastruktúrájának hazai bevezetését és terjedését hivatott segíteni. A Program első fázisának tevékenységeiről, eddigi eredményeiről adott alapos áttekintést a 2022 április 27-én a Természettudományi Kutatóközpont rendezvénytermében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szervezésében tartott workshop.

A Zöld Kamion projekt I. fázisa a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetésével 2021 vége és 2022 első fele között zajlik, a hidrogén alapú teheraszállítás hazai megalapozását, annak előkészítését szolgáló munka, melynek célja alapvetően a járművek, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra, a hidrogén, mint üzemanyag és az ezekhez kapcsolódó leglényegesebb hazai szabályozások áttekintése és lehetőség szerinti javítása. Ennek a munkának az összegző rendezvényeként jött létre a Zöld kamion workshop, amely mintegy összegezte és bemutatta a Szövetség vezetésével elvégzett munka eredményeit.

 

A rendezvénymegnyitójában Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár (ITM) kiemelte; „a 2021-ben kormányhatározattal elfogadott hidrogénstratégia 6 prioritást élvező cselekvési területet határozott meg, amelyek egyike a Zöld Kamion Program. Ennek oka, hogy a közlekedés, azon belül a (közúti) teherszállítás nagyon jelentős CO2 kibocsátó ágazat, ahol nagyfokú dekarbonizáció szükséges, másrészt a hidrogén üzemanyag-cellás hajtáslánc alkalmazása inkább a nehézgépjárművekhez illeszkedik, ott előnyösebb. Hozzátette; „ha a hidrogén alapú közlekedésről  beszélünk, az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, a szabályozási környezet, illetve a jogszabályoknak az „átfésülése”, amelyek támogató keretfeltételeket teremtenek e szektor fejlődéséhez. A hidrogén – mint üzemanyag – kapcsán egyebek mellett a származási garanciák kérdése emelhető ki, amely főként a zöld és karbonmentes hidrogén előállítást és felhasználást segítené. Sok más kapcsolódó kérdés mellett ezekhez adnak fontos hátteret a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által elkészített szakmai háttéranyagok, illetve ez a konferencia.      

 

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy; „az előrejelzések szerint a 2040-re a világ mobilitási igénye megduplázódik, emellett pedig 2050-re a közlekedés CO2 kibocsátását a lehető legalacsonyabb, akár nulla szintre kell csökkentenünk. Ez egy rendkívüli kihívás, amelyben mind nemzetközi, mind hazai szinten jelentős szerep jut a hidrogénnek, az üzemanyag-cellás hajtásláncoknak, és tágabb értelemben a hidrogén mobilitásnak. Természetesen preferált a hazai zöld és karbonmentes hidrogén előállítás és felhasználás, illete az ezekhez illeszkedő teljes értékláncok fejlesztése; mindezt pedig úgy kell elérni, hogy minél előbb üzleti alapon is megálló, üzleti alapon fejlődésre képes szektor alakuljon ki.  A hidrogénnek a legfontosabb szerepe a közlekedésben, azon belül elsősorban a haszonjárművek, nehézgépkocsik, buszok területén lesz, de a Szövetség vizsgálja és törekszik bevonni egyéb perspektivikus mobilitási módokat, úgymint pl. vasút, hajózás, drónok.

Zöld Kamion Projekt (I. fázis) tevékenységeinek és eddigi eredményeinek bemutatását Mayer Zoltán, a Szövetség projektvezetője tartotta. Elmondta, hogy az elvégzett munka, egyeztetések, és tanulmányok olyan fontos, kritikus kérdésekben igyekeznek iránymutatást adni, mint például a hidrogén töltőállomások (preferált) elhelyezése, hogy ezeket – különösen az első néhány töltőállomást – hova, mikor, milyen technológiát alkalmazva helyezzük el.. Mivel mind a hidrogénüzemű járművek, mind a töltőállomások nagyon költségesek, ezért már a kezdetektől minél magasabb kihasználtságra kell törekedni. Ezt pedig csak a gondos tervezéssel lehet elérni, amelynek során a hidrogén értéklánc érdekelt felei szorosan együttműködnek. A projektvezető megemlítette egyes nyugat Európai országok példáit is, amelyek követendő példaként, vagy esetleg elkerülendő megoldásként szolgálhatnak a hazai gyakorlat számára.

A  munka nagyon fontos része volt a különböző hatóságokkal, mint például a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, a Pénzügyminisztériummal, a Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (tűzoltósággal, katasztrófavédelemmel), a munkavédelmi hatósággal és más szervekkel folytatott szakmai konzultáció, melynek eredményeiről, is részletesen beszámolt előadásában.  

Minden előadó hangsúlyozta, hogy komplex projektek formájában kell megvalósítani a fejlesztéseket, vagyis, hogy a hidrogén üzemű teherautók, kapcsolódó töltő infrastruktúrájuk koordináltan, térben és időben jól összehangolt módon valósuljanak meg.

 

A hidrogénüzemű teherautók lehetőségeit, jövőbeni alkalmazhatóságát Tóth Szabolcs, a Waberer’s International Nyrt vezérigazgató-helyettese a flottaüzemeltetők szemszögéből mutatta be. A hidrogén alapú teherszállítás területéhez kapcsolható pályázati lehetőségekről Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai igazgatója beszélt. Elmondta, hogy átmeneti periódusban vagyunk: a hidrogén alapú mobilitás és teherszállítás explicit módon még nem jelenik meg a pályázati lehetőségekben, az operatív programokban, de azért van még mozgástér arra, hogy úgy kerüljenek kiírásra konkrét pályázatok, hogy a hidrogén alapú teherszállítás és a töltő infrastruktúrája is támogatható legyen.

A hidrogén-töltőállomások engedélyezési hátterének vizsgálatáról, a hazai jogi szabályozási háttér fejlesztésről Ábrahám Norbert, a Petrolterv Kft. ipari- és petrolkémiai üzletágvezetője tartott előadást. Elmondta, hogy a jelenlegi egyébként terjedelmes engedélyezési előírásokban még nincsnek hidrogénspecifikus előírások, amik megkönnyítenék a tervező cégek és az engedélyező hatóságok számára a minél könnyebb és egyértelműbb szabályok alkalmazását a hidrogén töltőinfrastruktúra tervezését és engedélyeztetését.

 Bertalan Zsolt az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatójaként a cégcsoport potenciális szerepéről, jövőbeni szándékairól beszélt a hidrogén alapú mobilitás és energetika területén. Ezt elsődlegesen a vállalati stratégiájuk, valamint egy tervezett (ún. „IPCEI”) projektjükön keresztül tette meg. Főként a töltőállomás üzemeltetők és mobilitási szolgáltatók szemszögéből adott áttekintést Czikora Tamás, a MOL Nyrt. csoportszintű mobilitás vezetője, aki a – nem jelentéktelen – technológiai, gazdaságossági nehézségek ellenére is nagyon perspektivikus területnek tartja a hidrogén alapú mobilitást.

A ZÖLD KAMION WORKSHOP ELŐADÁSAI;