A legfrissebb hírek

NÉGY ORSZÁG A HIDROGÉNRŐL – KÖZÖS SZÁNDÉK

Harminc, a hidrogén technológiában és a hozzákapcsolódó fejlesztésekben Magyarországon dolgozó nemzetközi és hazai nagyvállalat, vállalkozás és kutatóműhely is kiállított a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferencián, hidrogéntechnológiai bemutatón és pályaorientációs szakmai napon.

A ZalaZone Járműipari Központban megrendezett kétnapos esemény középpontjában a hidrogéntechnológiák területén jelenleg folyó fejlesztések, a V4 stratégiák, legjelentősebb nemzeti projektek, a H2-mobilitás területén zajló folyamatok, illetve a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése állt. Az esemény konferencia napján (június 9-én) a Visegrádi Országok hidrogénszövetségeinek vezetői ismertették a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazatról, annak növekedéséről.

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte; „Világunk drasztikusan megváltozott az elmúlt években, de különösen ebben az évben, a háború miatt Fel kellett ismernünk, hogy a 2050-re kitűzött klímacélokmegvalósítását felkell gyorsítani, előtérbe kell helyezni az energiaszektorban és a mobilitásban az új, alternatív üzemanyagok bevezetését, a zöld és megújuló energiára való átállást. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabban fejlődő területe a hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó mobilitás.

 

Deli Daniella a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a hidrogéntechnológiákhoz kapcsolódó új jogi környezet, tanúsítási rendszerek és származási garanciák kialakítását, az oktatás és a hazai fejlesztések fontosságát emelte ki.  Elmondta: „a kormány jelenleg dolgozik mind a jogalkotási folyamaton belül a szükséges módosításokon, mind pedig az ösztönző rendszereken.” Az első jogalkotási javaslatcsomag az idei év második felében várható, ősszel pedig az első pályázati felhívások is megjelennek.

Petr Mervart a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Miniszterének, Jozef Síkelanak meghatalmazottja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, a közös gondolkodás fontosságát emelte ki, amelynek egyik legjobb példájaként a magyar Rába és szlovák Mobility-innovation közösen létrehozott és az eseményen is bemutatott hidrogén buszát említette. Elmondta; „a hidrogéntechnológia fejlesztésében valóban sokat tanulhatunk az autóipartól, mert elképesztő fejlődés és az ágazatban megjelenő nemzetközi együttműködés.” Kiemelte, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló ZalaZone pálya jól szemlélteti nemcsak a magyar autóipar növekedését, hanem az ágazatban megjelenő fejlesztéseket és innovációkat.

 

Jan Weiterschütz a Szlovák Gazdasági Minisztérium, Richard Sulík miniszter különleges tanácsadója beszédében kifejtette, hogy Szlovákiának, ahogy Magyarországnak is korlátozott lehetőségei vannak a hidrogén előállításban, de nagyon jó esélyt lát a V4 országokat is összekapcsoló hidrogénhálózat létrehozására. Elmondta „még sok lépést kell megtenni ahhoz, hogy 2030-ra kitűzött klímacélokat elérjük, de ez együttműködésben megvalósulhat. Hozzátette, hogy ennek a munkának a fontos kiindulópontja a mostani konferencia is.

Tomoho Umeda, a Hydrogen Poland és a Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb történelmi válsággal, az energia világválságával nézünk szembe, amiben senki sem tudja megjósolni a saját vállalkozásának, vagy gazdaságának jövőjét. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határoznia a hidrogén szerepét.

Elmondta, hogy a hidrogén az nem a végső termék, a megoldás, hanem olyasvalami, ami segít nekünk a megújuló energiaforrásokból származó energiát tárolni, továbbítani a végfelhasználók felé.

Hozzátette a hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések és technológiák már elérhetőek és ezeket alkalmaznunk is kell, hiszen már most lépéshátrányban vagyunk.

Video üzenetben üdvözölte a konferenciát Jae-do Moon, a Hidrogén világszövetség elnöke, valamint Maja Bakran Mrcich az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatója.

HIDROGÉN – JELEN ÉS JÖVŐ

Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energia árak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre.

A hidrogénmobilitás terén még nincsenek kész üzleti modellek, így a közös gondolkodás, egymás terveinek, illetve a már létező jó gyakorlatok megismerése kiemelkedően fontos Magyarország számára. Ahogy arra a Szövetség által elkészített Zöld Kamion Projekt tanulmánya is rámutat, a hidrogén alapú mobilitás nem oldható meg egy-egy ország saját „belügyeként”: a drága töltőinfrastruktúra, és a drága járművek kihasználtságát már lehetőleg a korai alkalmazási fázisban maximalizálni kell, ez pedig csak akkor lehetséges, ha legalább az egymással szomszédos EU tagállamokban, de még inkább az egész EU-ra kiterjedően jól átjárható hidrogén korridorokat, majd hálózatokat hozzunk létre. Emiatt legalább a szomszédosországok hidrogén töltőinfrastruktúra fejlesztési terveit célszerű megismerni, és ezeket lehetőség szerint kölcsönösen összehangolni. Ezt nem csak a vonatkozó EU-s rendeletek (pl. az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra Irányelv) követeli meg, hanem a józan megfontolás is.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a Technológiai és Ipari Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban rendezi meg a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferenciát és hidrogéntechnológiai bemutatót, valamint pályaorientációs szakmai napot.

A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerjék a Hidrogén ágazatban jelenleg folyó fejlesztéseket, a folyamatban lévő legjelentősebb V4-es nemzeti projekteket, stratégiákat. A konferenciai kiemelten foglalkozik H2-mobilitás területén zajló folyamatokkal, a hidrogéntechnológiai ágazatok leggyorsabban növekvő területeivel. A kiállító nagyvállalatok és kutatóműhelyek pedig bemutatják úttörő ötleteiket, versenyelőnyt biztosító újításaikat.

Kiemelkedően fontos, hogy a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése folyamatosan erősödjön, ezért az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az esemény konferenciainapján (június 9-én) a Technológiai és Ipari Miniszter megnyitó beszédét követően a Visegrádi Országok hidrogénszövetségei ismertetik a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathatnak meg az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazat áttekintése és lehetséges növekedése, valamint IPCEI és más határokon átnyúló együttműködési programok témakörökben.

HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKMAI NAP

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban tervezi megrendezni a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 konferenciát és a hozzá kapcsolódó hidrogéntechnológiai bemutatót.

Az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya bejárást, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az egyetemisták részére szóló programon való részvétel ingyenes (az étkezéseket is beleértve), de regisztrációhoz kötött. 

 

A programról részletesen itt

ALÁÍRTÁK A HIDROGÉN ALAPÚ TEHERSZÁLLÍTÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖLTŐINFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ SZÁNDÉKNYILATKOZATOT

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke – Lepsényi István – szándéknyilatkozatot írt alá az érdekelt nagyvállalatok képviselőivel a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó hidrogén-töltőinfrastruktúra magyarországi fejlesztéséről. A szándéknyilatkozathoz többek között olyan nagyvállalatok csatlakoztak, mint a Waberer’s, Magyar Posta, MOL Trans, Alfred Schuon Kft. Hunatom, Linde Gáz Magyarország Zrt., a Messer Hungarogáz Kft., az Air Products, a MOL, a HUMDA.

Tekintve a hidrogén alapú mobilitás és kapcsolódó töltőinfrastruktúra komplex, egymástól kölcsönösen függő jellegét, ennek hazai létrehozása, elterjedése, valamint hatékony működtetése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek egymással összehangoltan és együttműködve alkalmazzák a lehetséges technológiai és műszaki megoldásokat. Ebből fakadóan a célkitűzés, hogy a hidrogénmobilitás, illetve kifejezetten a hidrogén alapú teherszállítást célzó technológiai és műszaki szándékok egymást erősítve, koordináltan valósuljanak meg Magyarországon, a hidrogén-mobilitási értéklánc mentén és ezzel kapcsolatban a korai alkalmazók innovatív megoldásait ne lehetetlenítsék el a túlzott kockázatok, technológiai, infrastrukturális vagy szabályozási hiányosságok.

A szándéknyilatkozat célja, hogy lehetőség szerint a teljes hidrogénértéklánc mentén, összehangoltan valósuljon meg az együttműködés, így valósuljanak meg a beruházások a hidrogén alapú teherszállítás érdekelt szereplői között. Az együttműködés, illetve a fejlesztések nem csak a teherszállításra, hanem az üzemanyag-cellás hajtáslánc egyéb perspektivikus területeire is kiterjed, így például buszokra, vagy éppenséggel vasúti és hajózási alkalmazásokra is; továbbá szinergiák kiaknázása érdekében szintén szükséges a a formálódó hazai Hidrogén Völgyekkel történő együttműködés is.

Az együttműködésre fontos eleme, hogy a hidrogén töltőállomások ott és akkor váljanak elérhetővé, ahol és amikor a hidrogénüzemű járművek megjelennek, és az értéklánc hidrogén ellátása is ekkorra biztosított legyen, preferáltan zöld és karbonmentes hidrogénnel. Nemzetközi vonatkozásban a szomszédos országokkal a hidrogén töltőinfrastruktúra, hidrogén „korridorok” összehangolt kialakítására van szükség, hogy a közép-európai régió hidrogénmobilitási átjárhatósága minél előbb megvalósuljon és minél nagyobb mértékű legyen, különösen a TEN-T hálózat (Transz-európai Közlekedési Hálózatok útvonalai) mentén, a jelentős városi csomópontokban és áruterminálok környezetében.

Az Európai Unió és Magyarország is célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re. Ennek következményeként a közlekedési és logisztikai szektorban az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását kb. 90%-kal kell csökkenni 2050-re, ami ambiciózus célkitűzés. A szállítmányozási szektor teljes széndioxid kibocsátásának 75%-a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy e területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani.  A hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) nehézgépjárművek nagyon ígéretes zéró-emissziós alternatívát jelentenek, melyek a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt képesek teljesíteni.

HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS HIDROGÉN JÖVŐKÉPET VÁZOLT FEL A ZÖLD KAMION WORKSHOP

A Nemzeti Hidrogén stratégia egyik kiemelt prioritású területe a Zöld kamion program, amely a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó töltőinfrastruktúrájának hazai bevezetését és terjedését hivatott segíteni. A Program első fázisának tevékenységeiről, eddigi eredményeiről adott alapos áttekintést a 2022 április 27-én a Természettudományi Kutatóközpont rendezvénytermében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szervezésében tartott workshop.

A Zöld Kamion projekt I. fázisa a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetésével 2021 vége és 2022 első fele között zajlik, a hidrogén alapú teheraszállítás hazai megalapozását, annak előkészítését szolgáló munka, melynek célja alapvetően a járművek, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra, a hidrogén, mint üzemanyag és az ezekhez kapcsolódó leglényegesebb hazai szabályozások áttekintése és lehetőség szerinti javítása. Ennek a munkának az összegző rendezvényeként jött létre a Zöld kamion workshop, amely mintegy összegezte és bemutatta a Szövetség vezetésével elvégzett munka eredményeit.

 

Aláírták az Ukrán Hidrogén Tanács és a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség közötti együttműködési megállapodást

Megható pillanatnak lehettek tanúi a Budapest Hidrogén Summit résztvevői, mikor Oleksandr Riepkin – Ukrán Hidrogén Tanács elnöke – az országukban folyó háború miatt videó előadásban is csak nehezen tudott csatlakozni a konferenciához. Beszédét – amelyben kifejezte mennyire elkötelezettek és nagy reményekkel vannak az együttműködéssel kapcsolatosan – kitörő tapssal köszönte meg a publikum, melynek hallatán Riepkin élő adásban érzékenyült el.

Ezt követően az előzően megküldött együttműködési megállapodást élő adásban aláírta és felmutatta jelezve, hogy ők elfogadják a megállapodást. Ezután a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke, Lepsényi István is a közönség és a kamerák előtt ugyan így tett. Így jött létre a megállapodás.

Bár a virtuális térben aláírt szerződés anyagi elköteleződéssel nem járt, mindenesetre jól mutatja azt a törekvést és szakmai szándékot, ami a két szövetség között a hidrogéntechnológiával kapcsolatosan megfogalmazódott.

Elstartolt a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin projektje

Kardoskút, 2022. március 18. Káldi Zoltán országos bányakapitány, Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű innovációs és technológiai igazgatója és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter időkapszulát helyeznek el az Akvamarin Projekt alapkőletételén a Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti telepén 2022. március 18-án. Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.

Ennek a rendszernek a felépítése jelentős energiatárolással kapcsolatos innovációs tartalmat hordoz, mellyel hozzájárul a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásához is. Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása” helyett a felesleges többlet villamos energia felhasználásával vízbontáson keresztül hidrogén álljon elő. Az így előállított hidrogén a tervek szerint földgázzal keverve a Magyar Földgáztároló Zrt. saját gázzal működő berendezéseiben kerül felhasználásra, csökkentve ezzel a CO2 kibocsátást. E mellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz. Az Akvamarin projekt tovagyűrűző hatása, hogy megteszi az első lépést a hidrogén technológia széleskörű elterjedéséhez. Az Akvamarin projekt megvalósításával a Magyar Földgáztároló Zrt. tovább erősíti elkötelezettségét a szektorintegráció és a dekarbonizáció folyamata iránt.

Az Akvamarin projekt összberuházási értéke kb. 2,9 milliárd Ft, amiből 1,9 milliárd Ft az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán nyert támogatás. A fennmaradó részt az MFGT önerőből biztosítja. A pályázati támogatásnak köszönhetően a projektet szigorú határidők kötik, 24 hónap áll rendelkezésre a projekt megvalósítására a közbeszerzési folyamatokat is beleértve.

A megvalósítási ütemterv tartása érdekében a szükséges munkafolyamatok megkezdődtek, jelenleg a beépítendő berendezések, valamint tervezői szolgáltatások pályáztatása van folyamatban. Emellett megkezdődött a munka a projekt megvalósításában közreműködő egyetemek együttműködésének kialakításában.

Bemutatták a Nemzeti hidrogén stratégiát

A hidrogénnek jelentős szerepe lesz a dekarbonizációban, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a klímacélok elérésében – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szakmai konferencián, pénteken, Budapesten.

A miniszter a Nemzeti hidrogén stratégiáról tartott előadásában egyebek közt kiemelte, a hidrogén támogatja a diverzifikált és a biztonságosabb energiaellátást, továbbá gazdaság- és iparfejlesztési lehetőségeket teremt. Hozzátette, a 2030-ig szóló hidrogénstratégiai célok között szerepel a felhasználói igényekhez igazodó, nagyvolumenű, karbonmentes hidrogén előállítása, az ipar zöldítése kezdetben karbonszegény, később karbonsemleges hidrogén használatával, a közlekedés zöldítése a gázolaj-felhasználás fokozatos kivezetésével, a hidrogénfelhasználást támogató villamosenergia- és földgázinfrastruktúra kialakítása. Palkovics László elmondta, az egyes hidrogénfelhasználó ágazatok igénye eltérő, a legnagyobb volumenben az ipar képes hidrogént felhasználni. A közlekedés zöldítésével kapcsolatban szólt arról, hogy fontos a nehézgépjármű közlekedés dekarbonizációjának elősegítése hidrogén-töltési infrastruktúra kiépítésével, amiben az államnak is szerepe lesz. A tervek szerint 2030-ra 20 darab hidrogén töltőállomásra lenne szükség, ami 2040-ig tovább növekedne. A hidrogén sikeres alkalmazásához még sok kutatás-fejlesztés és oktatás szükséges. Cél olyan tudományos, technológiai és horizontális kompetenciák együttes kiépítése, amely megalapozza az új hidrogéntechnológiák kifejlesztését. Kutatási feladatot jelent például annak meghatározása, hogy a szállításhoz milyen arányban lehet a hidrogént és a földgázt keverni – fejtette ki a miniszter. Palkovics László megköszönte a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform tagjainak a Nemzeti Hidrogénstratégia kidolgozásában nyújtott munkát, és hozzátette, hogy a jövőben is számít szakmai támogatásukra. A szakmai konferencián Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke elmondta, a hidrogén, mint energiahordozó, illetve az üzemanyagcella, mint áramforrásra épülő technológia, olyan kiemelt figyelmet érdemlő területek, amelyeknek meghatározó szerepük van a fenntartható jövő energetikai rendszereiben és a mobilitásban. Hozzátette, a hidrogéngazdaság kiépítéséhez a környezetvédelmi és gazdasági potenciál Magyarország számára rendelkezésre áll.

Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén

Budapest, 2021. április 29.

Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta. Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik. Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.