A legfrissebb hírek

Magyarországi partnert vagy disztribútort keres egy észt cég

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséghez fordult a POWERUP-TECH észt vállalat mivel együttműködéshez partnert, illetve disztribútort keres.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséghez fordult a POWERUP-TECH észt vállalat mivel együttműködéshez partnert, illetve disztribútort keres.

 A PowerUp vállalat 200W-tól 1KW-ig terjedő teljesítményű H2 generátorokat gyárt. Küldetésük, hogy a hidrogént általánosabbá tegyék könnyen használható hordozható generátormegoldásaikkal.

 Olyan potenciális partnert vagy forgalmazót keresnek, aki nagy ismeretekkel rendelkezik a magyarországi hidrogénpiacról.

Az érdeklődők jelentkezését az [email protected] email címre várja a Szövetség.

INFO:powerup-tech.com

A zöld hidrogén előállítás leghatékonyabb módja

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség tagjai, a budapesti brit nagykövetség támogatásával, március 22-23 között tanulmányozták a Prestonhoz közeli helyszínen folyó továbbfejlesztett moduláris atomreaktorok és üzemanyagok fejlesztését, illetve a zárt termokémiai folyamatokkal történő zöld hidrogén előállítását. 

A Small Modular Reactorok, és az Advanced Modular Reactorok, azaz magyarul a kis vagy továbbfejlesztett moduláris atomreaktorok és üzemanyagaik kutatása, fejlesztése a National Nuclear Laboratory létesítményeiben folynak Nagy-Britanniában együttműködésben a Japán kormánnyal. Ez a technológia képes lesz CO2 kibocsátás nélkül, tömeges hidrogén gyártására, hatékonysága sokszorosa az elektrolizálók tiszta hidrogén előállító képességének. Magyarország karbonmentességi céljainak eléréséhez megkerülhetetlen a zárt termokémiai folyamatokkal történő zöld hidrogén előállítása. Az akár 3 év alatt városi környezetben is felépíthető, 10-400MW közötti blokkokból álló SMR-ek és AMR-ek mielőbbi hazai engedélyezése majd üzembe állítása nagyban segítené Magyarország zöld energia átmenetét, energiafüggetlenségét, és ellátásbiztonságát.

Az Európai Bizottság végre közzétette a zöld hidrogén meghatározását

Az Európai Bizottság végre közzétette a zöld hidrogén meghatározását

A régóta várt felhatalmazáson alapuló rendeletet (delegated act), amely meghatározza a megújuló hidrogén fogalmát, végül közzétette az Európai Bizottság, biztosítva a termelők és a befektetők által megkövetelt bizonyosságot, hogy az általuk gyártott H2 „megújulóként” értékesíthető és forgalmazható az EU-n belül. Az új „addicionalitási” szabályok lehetővé teszik a zöld áramellátás havi korrelációját a H2-termeléssel 2029 végéig, de ezt követően óránként.

A zöldhidrogén-termelésre tervezett uniós támogatások sem mozdulhatnak el addig, amíg a definíciók meg nem születnek. A kulcsfontosságú – és a legvitatottabb – döntés az volt, hogyan biztosítható, hogy az elektrolizálókkal történő zöld hidrogén-termelés ne használjon megújuló energiát, amelyet egyébként nulla szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-ellátásra használtak volna fel a hálózatba – ez az úgynevezett addicionalitás. A félelem az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag-tüzelésű energiára lesz szükség a H2 előállításához használt zöld villamos energia kiváltására, és így az üvegházhatású gázok kibocsátása összességében megnövekszik.

“Minden erőfeszítést meg kell tenni a hidrogénnel történő hőtermelés elkerülése érdekében – és a bekeverésnek a végső megoldásnak kell lennie” – egyetért az Európai Parlament. Ezért széles körben elfogadták mind az ipar, mind a klímavédők, hogy a zöld hidrogén előállításához felhasznált megújuló villamos energia új.

Addicionalitás és időbeli korreláció

Ezt az addicionalitási elvet ma úgy határozták meg, mint a megújuló energiával kapcsolatos projektek, amelyek „legkorábban 36 hónappal a H2-t vagy származékait előállító létesítmény előtt léptek üzembe” – az EU meghatározása szerint „nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagok” eredet”, amelyeket széles körben RFNBO-ként emlegetnek.

“Ennek az eltérésnek az az oka, hogy a tervezési, engedélyezési folyamatok és az új, további megújuló energiaforrások telepítése időt vesz igénybe, és késedelmet okozhat az elektrolizátorok kiépítésében, és korlátozhatja a méretgazdaságosság megteremtésének lehetőségét” – magyarázza a bizottság.

Az első lépések számára „átmeneti szakaszt” is bevezet, mivel a 2027 vége előtt üzembe helyezett zöld hidrogén projektek 2038. január 1-ig mentesülnek az addicionalitási szabály alól.

De talán a nagyobb kérdés az volt, hogyan tovább olyankor, amikor nem fúj a szél és nem sütött a nap. A termelők használhatják-e a hálózati villamos energiát – amelyet esetleg gáz- vagy széntüzelésű energiatermeléssel állítottak elő – ezekben az időszakokban, majd egy későbbi időpontban megfelelő mennyiségű megújuló energiát szállíthatnak vissza a hálózatba kompenzálás céljából? És ez milyen körülmények között lenne megengedett?

Végtére is, minél több órát használnak egy elektrolizáló készüléket, annál olcsóbb az előállított hidrogén kiegyenlített költsége.

A zöldmosás (Greenwashing) aranystandardja

Az Európai Bizottság a felhatalmazáson alapuló rendelet egy korábbi, tavalyi tervezetében kijelentette, hogy óránkénti korrelációt ír elő a megújuló villamosenergia-ellátás és -használat között, vagyis a termelőknek óránként kell bizonyítaniuk, hogy az elektrolizáló készülékeik által használt energia új megújuló forrásból származik. , ami rendkívül megnehezíti a hálózati villamos energia felhasználását.

A Hidrogen Europe és a Megújuló Hidrogén Tanács által vezetett H2-ipar azonban azt mondta, hogy ez megvalósíthatatlan, és megnövelné a zöld H2 költségeit az EU-ban, az Európai Parlament pedig tavaly szeptemberben vitatottan megvétózta az óránkénti korrelációt, ami felháborodott néhányan. klímavédők és zöld gondolkodású cégek. A szakmai szövetségek ehelyett a megújuló energiaforrások és a H2-termelés havi korrelációja mellett kampányoltak.

Az Európai Bizottság kompromisszumra jutott a két álláspont között – 2029. december 31-ig engedélyezik a havi korrelációt, ezt követően pedig már csak az óránkénti korrelációt. 2028-ban azonban felülvizsgálatra kerül sor az óránkénti korreláció bevezetéséről, így ez talán soha nem fog megtörténni.

Az EU “fix prémiumot” ajánl a zöld hidrogén-termelőknek, hogy versenyezzen az Egyesült Államok második félévi adójóváírásaival.

“A bevezetett időszakban a megújuló hidrogéntermelők havi rendszerességgel mérhetik össze a megújuló energiatermelést és a hozzájuk kapcsolódó megújuló hidrogéntermelést” – mondja a bizottság. – “Más szóval, a megújuló hidrogéntermelők bármikor üzembe helyezhetik elektrolizálóikat mindaddig, amíg az elfogyasztott megújuló villamos energia teljes mennyisége megfelel az év adott naptári hónapjában megtermelt megújuló hidrogén teljes mennyiségének. Ez lehetővé teszi a megújuló hidrogéntermelők számára, hogy folyamatos megújuló hidrogénáramot szállítanak ügyfeleiknek, különösen azokban az esetekben, amikor még nem áll rendelkezésre hidrogén infrastruktúra vagy tárolási lehetőség.”

Egy másik kompromisszumban pedig a felhatalmazáson alapuló rendelet kimondja, hogy a tagállamok 2027. július 1-jétől kezdhetik meg az óránkénti korreláció alkalmazását, „a Bizottság értesítését követően”. Ez elérhető megújuló villamosenergia-termeléssel, közvetlenül elektrolizálókhoz csatlakoztatva, vagy megújuló energiaforrásból származó energia vásárlási megállapodásokkal – így lehetővé válik, hogy a hálózaton belül máshol termelt zöld villamos energia beleszámítson a fejlesztő hidrogéntermelésébe, még akkor is, ha nincs közvetlenül csatlakoztatva.

Mi a helyzet a nukleáris hidrogénsorral?

Két héttel ezelőtt Franciaország és nyolc másik EU-tagállam levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy felhívják az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” – atomenergiából vagy esetleg szén-dioxid-leválasztással és -tárolású fosszilis gázból (vagyis a kék H2) előállított – hidrogén megújulóként való besorolását. – Németország hevesen ellenezte az ötletet.

Az EU zöld hidrogéntervei holtpontra jutottak, mivel kilenc tagállam lobbizik az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” H2 beemeléséért: jelentés „A Bizottság javaslata szerint 2024. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogszabályban rögzítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokból származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátás-megtakarításának értékelésére szolgáló módszertant” – áll a közleményben.

A felhatalmazáson alapuló rendelet azonban – amint azt fentebb említettük – kiskaput teremt, amelyen keresztül megújuló hidrogén állítható elő nukleáris alapú hálózatokból, ha a villamosenergia-termelésből származó átlagos kibocsátás egy bizonyos szint alatt van, bár megújuló energia tanúsítványra továbbra is szükség lenne.

A zöldmosás aranystandardja

A felhatalmazáson alapuló rendeletet a Global Witness klímacsoport már „a zöldmosás aranystandardjának” minősítette. „A fosszilis gázt és a széntüzelésű villamos energiát zöld hidrogén előállítására használják fel, ha a megújuló energiaforrások nem elegendőek… [és] engedélyezni fogják a zöld hidrogén előállítását a meglévő megújuló kapacitásokból, megújuló villamos energiát a hálózatból nyerve, ami több fosszilis gázból és szénből származó villamos energiával kell helyettesíteni” – áll a közleményben.

A Bellona civil szervezet hasonlóan bírálta a felhatalmazáson alapuló rendeletet, mondván, hogy az rövid távon növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Hydrogen Europe kereskedelmi szövetség pedig, bár üdvözölte az új szabályokat, azt is kijelentette, hogy azok „messze nem tökéletesek”, és megdrágítja a zöld hidrogén projekteket.

Az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsán keresztül eljáró 27 tagállamnak most két hónapja van arra, hogy elfogadja vagy kifogásolja az újonnan közzétett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

„A vizsgálati időszakuk kérésükre további két hónappal meghosszabbítható. Nincs lehetőségük a bizottsági javaslatok módosítására” – mondja a bizottság.

Mi lesz veled Hidrogéntechnológia?

H2 open 2023

                A kiemelkedően nagy érdeklődés és tartalmas szakmai program a Hydrogen Open 2023 workshopon.

A helyszínen 117-en, míg interneten keresztül több mint százan kísérték figyelemmel az előadásokat. A megkérdezettek mintegy 80 % a közelmúlt egyik legszínvonalasabb eseményeként, valamint kiemelkedően tartalmas szakmai programként jelölte meg a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség rendezvényét.

Az workshop fő kérdése az volt, hogy mire is számíthatunk 2023-ban a hidrogén technológia területén? Sokak számára talán nem is annyira meglepő volt a válasz amit kaptak a Hydrogen OPEN 2023-on, ahol őszinte szakmai vita és diskurzus folyt a hidrogén gyártás, szállítás, tárolás és felhasználás reális hazai lehetőségeiről. Ehhez kapcsolódóan a résztvevők megismerhették, hogy milyen trendek erősödnek meg az újesztendőben, milyen projekteket fejlesztéseket végeznek jelenleg a hidrogéntechnológiával kapcsolatosan a hazai és nemzetközi nagyvállalatok, valamint, hogy az Energiaügyi Minisztérium szabályozási és támogatási oldalról mire készül a hidrogén területen.

HYDROGEN OPEN 2023

MHTSz 2023-as Évnyitó Workshop

A 2022-es év sokáig az emlékezetünkben marad az Ukrajna elleni háború, az energiaválság, a jól érzékelhető klímaváltozás és az ennek megfelelő ökológiai, gazdasági és társadalmi következmények miatt. A hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó fejlesztések és projektek 2023-ban is új területeket, megemelt támogatásokat és fokozott figyelmet kapnak.

Ismerje meg Ön is, hogy milyen trendek erősödnek meg az újesztendőbe és jöjjön el a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által szervezett Hydrogen Open 2023 évindító workshopjára.

Hatalmas potenciál a megújuló energia fenntartható előállításában

DanuP-2-Gas konferencia

A Duna régió hatalmas potenciállal rendelkezik a megújuló energia fenntartható előállításában és tárolásában. Ez a régió azonban a mai napig nagymértékben függ az energiaimporttól, miközben az energiahatékonyság, a sokféleség és a megújuló energia részaránya alacsony. Az EU 2030-ra vonatkozó klímacéljaival és az EUSDR PA2 céljaival összhangban a DanuP-2-Gas előmozdítja a transznacionális energiatervezést azáltal, hogy a villamosenergia- és a gázszektor összekapcsolásával előmozdítja a megújuló energiaforrások előállítására és tárolására vonatkozó stratégiákat a Duna régióban.

A DanuP-2-Gas a Duna Energia Platformon keresztül fogja össze az energiaügynökségeket, üzleti szereplőket, hatóságokat és kutatóintézeteket. Az ENERGY BARGE DTP projekt során kifejlesztett platform alapján az összes már létező eszközt és pl. egy atlasz, amely feltérképezi a korábban még nem vizsgált rendelkezésre álló biomassza- és energiainfrastruktúrát. Ezen túlmenően, a hatékony csomópont-tervezés optimalizáló eszközét használó előzetes megvalósíthatósági tanulmány meghatározza a megfelelő helyeket a csomópontokat és a két tétlen erőforrást összekapcsoló szektorok számára a Duna régióban. A fel nem használt szerves maradékot (pl. szalmát) bioszénné dolgozzák fel, hogy a Duna mentén könnyen szállíthassák, és a szintézis gáztermelés alapja legyen. A többlet megújuló energiából előállított hidrogén hozzáadásával ez a szintézisgáz megújuló földgázsá válik. Ez lehetővé teszi a többletenergia tárolását a meglévő gázelosztó hálózatban, növelve az energiabiztonságot és -hatékonyságot. Minden szükséges forrás rendelkezésre áll a Duna régióban és a 10 partnerországban. Így a kulcsfontosságú a transznacionális megközelítés a fő közlekedési útvonal (Duna folyó) mentén, hogy megosszák ezeket az erőforrásokat. A koncepciót befolyásoló jogi keretet az egyes országok szintjén értékelik, ami egy olyan transznacionális stratégiához vezet, amely nemzeti ütemterveket tartalmaz az egyszerű végrehajtás érdekében. Végül a DanuP-2-Gas hatását a kifejlesztett eszközökkel kapcsolatos tréningek és a jövőbeli projekteket és üzleti modelleket kidolgozó workshopok biztosítják az érdekelt felekkel.

A DanuP-2Gas projekt zárókonferenciáján tartott nyitó előadást dr. Nyikos Attila a magyarországi hidrogén ipar helyzetéről és jövőbeni fejlődési lehetőségeiről továbbá a délután folyamán a power to gas technológiai szakmai panel beszélgetést vezette az érdeklődő közönség előtt.

A mobilitásban a hidrogén a zéró károsanyagkibocsátás kulcsa

Nemzetközi és hazai nagyvállalatok, egyetemek és kutatóműhelyek vezető szakemberei találkoztak, hogy megvitassák és felkutassák mindazokat a hatékony és fenntartható megoldásokat, amelyek csökkenthetik a CO2-kibocsátást és hogy bemutassák, hogy ebben a folyamatban mi a hidrogéntechnológia szerepe és jövője. A nyitóelőadó Dervalics Ákos, a Green Brother ügyvezetője, az EIT Urban Mobility RIS HUB Magyarország menedzsere, egyben az esemény házigazdája volt. Szakmai előadást tartott Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója, Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke, valamint Michal Mackowiak a Hynfra igazgatóságának tanácsadója. Az eseményre az EIT Urban Mobility RIS HUB szervezésében került sor. (Budapest, 2022. 11.10. Rubin Wellness & Conference Hotel)

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke

A szakértők mindannyian hangsúlyozták az innovációk fontosságát a mobilitási ágazatban, valamint, hogy a hidrogéngazdaságban érintett felek értsék, és közösen dolgozzanak azokon a kihívásokon, amelyek az elkövetkező időszakban várnak ránk, és amelyeket csak közös összefogással lehet megoldani. Megnyitó beszédében Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója bemutatta azokat a kilátásokat, ahogy a hidrogén hozzájárulhat a városok fenntarthatóbbá tételéhez, valamint ebben hangsúlyozta a folyamatban az EIT Urban Mobility szerepét és törekvéseit.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke előadásában többek között azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek az elmúlt hónapban a szövetség kezdeményezésére történt megállapodások eredményeként nyíltak és nyílhatnak meg a hazai gyártók és beszállítók előtt a hidrogén technológia kapcsán, és hogy a közeljövőben milyen törekvések, trendek látszanak kialakulni nemzetközi szinten.

„Számos dolog változik körülöttünk, ki kell tudnunk használni ezt a változtatást.” – hangsúlyozta Huba Bence, az EIT Urban Mobility RIS igazgatója, majd hozzátette; „Régóta beszélünk a hidrogén-gazdaságról, de most már a megvalósítás időszakába kell lépnünk, mert most van lehetőségünk lépéseket tenni, és reményeink szerint a támogatásunkkal elindítani több pilot projektet is.”

Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője

A panelbeszélgetés során Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője többek között a meglévő hidrogéntechnológiák integrálásával foglalkozott, különös tekintettel a hidrogén városi mobilitásra való hasznosítására.

A konferencián előadó szakemberek egyetértettek abban, amit Marian Nic, az EIT Urban Mobility innovációs életciklusért felelős munkatársa is kiemelt: „nagyon fontos az emberi megközelítés és figyeljünk a humán kapacitás fejlesztésére is, mert ezen a területen is kell tudunk együttes lépéseket tennünk”

A konferencia záróeseményeként a résztvevők üzleti partnerkereső programon vehettek részt, ahol az eseményre bejelentkezett cégek személyes üzleti találkozók keretében tárgyalhattak vállalatokkal, városokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel a jövőbeni együttműködésekről.

Green Brother, az EIT Urban Mobility RIS HUB hálózatának magyar tagja. Küldetése egy olyan iparági fókuszú üzleti hálózati közösség kiépítése, amely Európa dekarbonizációjáért dolgozik a zöld iparágak, a körforgásos gazdaság és a mobilitás innovátorainak összekapcsolásával és inspirálásával.

Együttműködés egy új nemzeti iparág megalapozására

A hidrogén földalatti tárolására és a hidrogén csővezetékes szállítására kiírt projektekben, pályázatokon való részvételről, valamint az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjéről állapodott meg többek között az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ).

A magyar hidrogéngazdaság kiépítéséhez szükséges ipari, gazdasági, tudományos és bányászati együttműködés célja, egy új nemzeti iparág megalapozása, a technológiában rejlő gazdasági és környezetvédelmi potenciál sikeres kiaknázása. Az Együttműködési megállapodást Dr. Hatala Pál az OMBKE elnöke és Lepsényi István a MHTSz elnöke az október 9-11-ig tartó Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyar Bányászati Szövetség közös országos éves konferenciájának megnyitóján írták alá.

Az együttműködési megállapodás szerint felek közösen törekszenek az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjére, közös hidrogén energetikai és bányászati tudományos, műszaki, közgazdasági, konferenciák, rendezvények, tanfolyamok, képzések és továbbképzések szervezésére, valamint konkrét projektekben, pályázatokon való részvételre, különös tekintettel a hidrogén földalatti tárolására és csővezetékes szállítására vonatkozóan. A most aláírt megállapodás az egymás kölcsönös szakértői támogatásán túl kiterjed a hidrogén technológiával és a bányászattal kapcsolatos tudományos, ismeretterjesztő és népszerűsítő kiadványok és műsorok (nyomtatott és elektronikus) készítésére is.

ÚJ LEHETŐSÉGEK NYÍLTAK MAGYARORSZÁG ELŐTT A HIDROGÉNTECHNOLÓGIÁBAN

Koreai – Magyar hidrogén vállalati fórum létrehozásáról, a hidrogéntechnológiához kapcsolódó alkatrészek, egységek, valamint hidrogénhajtású teher és haszongépjárművek magyarországi beszállításáról is szólt az a 2022 október 26-i találkozó Brüsszelben, amelyen a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetői és a Koreai és a világ hidrogén szövetség elnöke vett részt

Belgiumban 2022 október 24 – 28 között zajló Európai Hidrogén héten ünnepélyes keretek között írta alá Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke és Jae-do Moon a GHIAA (Global Hydrogen Industrial Association Alliance) elnöke azt a dokumentumot, amellyel Magyarország hivatalosan is a világszövetség tagjává vált. Az aláírással Magyarország és ezzel együtt a hazai nagyvállalatok, vállalkozások egyetemek és kutatóműhelyek is felkerültek a világ hidrogéntérképére. A 2022 október 25-én tartotta hidrogén világszövetség, a GHIAA közgyűlését követően kapta meg a magyar szövetség azt az csiszolt üvegplakettet, amelyre a világszövetség 20. tagjaként már a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség is felkerült. 

Jae-do Moon a GHIAA és a Koreai szövetség elnökével az egyeztetések 2022 október 26-án a Hyundai Brüsszeli székházában folytatódtak, ahol többek között a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által koordinált Green Truck Programhoz kapcsolódóan jármű és technológiai transzfer megvalósításáról, illetve egy magyar – koreai befektetői workshop létrehozásáról állapodtak meg a szövetségek vezetői. A Hyundai kész teherautókat, ezekhez vagy buszokhoz hidrogén üzemanyag cellákat, de akár csak, mint alkatrész beszállító is, részt venni a kelet-európai, igy a magyar járműgyártásban. Ugyanakkor a Hyundai csoport a hidrogén energetika területén is gyárt kereskedelmi termékeket, erőművi berendezéseket, amelyek szintén a magyar energia ipar rendelkezésére állnak.

Az egyeztetésekkel olyan együttműködési program indult el, amely nemcsak támogatja a Nemzeti Hidrogén Stratégia célkitűzéseit, hanem a Zöld Kamion Programot és a hidrogéngazdaságra való átállást is.

Jorgo Chatzimarkakis CEO Hydrogen Europe and Lepsényi István Hungarian Hydrogen Technology Association CEO
Lepsényi István CEO HHTA és Jae-do Moon CEO GHIAA

Együttműködés a vegyipar folyamatainak dekarbonizációjában és a magyar hidrogéngazdaság kiépítésében.

 A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséget főtanácsadója Butsi Zoltán tarott előadást a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről és a legsürgetőbb feladatokról a Magyar Vegyipari Szövetség éves konferenciáján. (Eger, 2022. október 19-20.) A két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében.

MAVESZ Eger03

A konferencia az Európai Unió és Magyarország vegyiparának helyzetéről, átalakulásáról, a magyar kormányzat energetikai és környezetvédelmi stratégiájáról volt szó, továbbá az aktuális rendeletek (REACH, CLP) felülvizsgálatáról, a kémiai kockázatértékelésről, a robbanásvédelem és a körforgásos gazdaság aktuális kérdéseiről, valamint a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről, különösképpen a vegyipari folyamatok dekarbonizációjára, illetve a vegyipari ágazat a hidrogéngazdaság kiépítésében kínálkozó lehetőségeire.

A konferencia keretében a két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében, valamint azon ágazati innovációs programok tervezésében és lebonyolításában, ahol a magyar vegyipari szakmai tudás bevonható a nemzetközi hidrogéntechnológiai értékláncok és új megoldások fejlesztésében, különös tekintettel hidrogéngazdaság fejlesztését célzó európai dedikált források kiaknázására