A legfrissebb hírek

A mobilitásban a hidrogén a zéró károsanyagkibocsátás kulcsa

Nemzetközi és hazai nagyvállalatok, egyetemek és kutatóműhelyek vezető szakemberei találkoztak, hogy megvitassák és felkutassák mindazokat a hatékony és fenntartható megoldásokat, amelyek csökkenthetik a CO2-kibocsátást és hogy bemutassák, hogy ebben a folyamatban mi a hidrogéntechnológia szerepe és jövője. A nyitóelőadó Dervalics Ákos, a Green Brother ügyvezetője, az EIT Urban Mobility RIS HUB Magyarország menedzsere, egyben az esemény házigazdája volt. Szakmai előadást tartott Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója, Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke, valamint Michal Mackowiak a Hynfra igazgatóságának tanácsadója. Az eseményre az EIT Urban Mobility RIS HUB szervezésében került sor. (Budapest, 2022. 11.10. Rubin Wellness & Conference Hotel)

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke

A szakértők mindannyian hangsúlyozták az innovációk fontosságát a mobilitási ágazatban, valamint, hogy a hidrogéngazdaságban érintett felek értsék, és közösen dolgozzanak azokon a kihívásokon, amelyek az elkövetkező időszakban várnak ránk, és amelyeket csak közös összefogással lehet megoldani. Megnyitó beszédében Garreth Macnaughton, az EIT Urban Mobility innovációs igazgatója bemutatta azokat a kilátásokat, ahogy a hidrogén hozzájárulhat a városok fenntarthatóbbá tételéhez, valamint ebben hangsúlyozta a folyamatban az EIT Urban Mobility szerepét és törekvéseit.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogén Szövetség elnöke előadásában többek között azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek az elmúlt hónapban a szövetség kezdeményezésére történt megállapodások eredményeként nyíltak és nyílhatnak meg a hazai gyártók és beszállítók előtt a hidrogén technológia kapcsán, és hogy a közeljövőben milyen törekvések, trendek látszanak kialakulni nemzetközi szinten.

„Számos dolog változik körülöttünk, ki kell tudnunk használni ezt a változtatást.” – hangsúlyozta Huba Bence, az EIT Urban Mobility RIS igazgatója, majd hozzátette; „Régóta beszélünk a hidrogén-gazdaságról, de most már a megvalósítás időszakába kell lépnünk, mert most van lehetőségünk lépéseket tenni, és reményeink szerint a támogatásunkkal elindítani több pilot projektet is.”

Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője

A panelbeszélgetés során Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos asszisztense, Hegedűs Ákos, a Linde Gas Hungary vezérigazgatója, Czikora Tamás, a MOL-CSOPORT mobilitási vezetője többek között a meglévő hidrogéntechnológiák integrálásával foglalkozott, különös tekintettel a hidrogén városi mobilitásra való hasznosítására.

A konferencián előadó szakemberek egyetértettek abban, amit Marian Nic, az EIT Urban Mobility innovációs életciklusért felelős munkatársa is kiemelt: „nagyon fontos az emberi megközelítés és figyeljünk a humán kapacitás fejlesztésére is, mert ezen a területen is kell tudunk együttes lépéseket tennünk”

A konferencia záróeseményeként a résztvevők üzleti partnerkereső programon vehettek részt, ahol az eseményre bejelentkezett cégek személyes üzleti találkozók keretében tárgyalhattak vállalatokkal, városokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel a jövőbeni együttműködésekről.

Green Brother, az EIT Urban Mobility RIS HUB hálózatának magyar tagja. Küldetése egy olyan iparági fókuszú üzleti hálózati közösség kiépítése, amely Európa dekarbonizációjáért dolgozik a zöld iparágak, a körforgásos gazdaság és a mobilitás innovátorainak összekapcsolásával és inspirálásával.

Együttműködés egy új nemzeti iparág megalapozására

A hidrogén földalatti tárolására és a hidrogén csővezetékes szállítására kiírt projektekben, pályázatokon való részvételről, valamint az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjéről állapodott meg többek között az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ).

A magyar hidrogéngazdaság kiépítéséhez szükséges ipari, gazdasági, tudományos és bányászati együttműködés célja, egy új nemzeti iparág megalapozása, a technológiában rejlő gazdasági és környezetvédelmi potenciál sikeres kiaknázása. Az Együttműködési megállapodást Dr. Hatala Pál az OMBKE elnöke és Lepsényi István a MHTSz elnöke az október 9-11-ig tartó Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyar Bányászati Szövetség közös országos éves konferenciájának megnyitóján írták alá.

Az együttműködési megállapodás szerint felek közösen törekszenek az energetikai és bányászati szakmai tudás és know-how rendszeres és részletes cseréjére, közös hidrogén energetikai és bányászati tudományos, műszaki, közgazdasági, konferenciák, rendezvények, tanfolyamok, képzések és továbbképzések szervezésére, valamint konkrét projektekben, pályázatokon való részvételre, különös tekintettel a hidrogén földalatti tárolására és csővezetékes szállítására vonatkozóan. A most aláírt megállapodás az egymás kölcsönös szakértői támogatásán túl kiterjed a hidrogén technológiával és a bányászattal kapcsolatos tudományos, ismeretterjesztő és népszerűsítő kiadványok és műsorok (nyomtatott és elektronikus) készítésére is.

ÚJ LEHETŐSÉGEK NYÍLTAK MAGYARORSZÁG ELŐTT A HIDROGÉNTECHNOLÓGIÁBAN

Koreai – Magyar hidrogén vállalati fórum létrehozásáról, a hidrogéntechnológiához kapcsolódó alkatrészek, egységek, valamint hidrogénhajtású teher és haszongépjárművek magyarországi beszállításáról is szólt az a 2022 október 26-i találkozó Brüsszelben, amelyen a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetői és a Koreai és a világ hidrogén szövetség elnöke vett részt

Belgiumban 2022 október 24 – 28 között zajló Európai Hidrogén héten ünnepélyes keretek között írta alá Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke és Jae-do Moon a GHIAA (Global Hydrogen Industrial Association Alliance) elnöke azt a dokumentumot, amellyel Magyarország hivatalosan is a világszövetség tagjává vált. Az aláírással Magyarország és ezzel együtt a hazai nagyvállalatok, vállalkozások egyetemek és kutatóműhelyek is felkerültek a világ hidrogéntérképére. A 2022 október 25-én tartotta hidrogén világszövetség, a GHIAA közgyűlését követően kapta meg a magyar szövetség azt az csiszolt üvegplakettet, amelyre a világszövetség 20. tagjaként már a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség is felkerült. 

Jae-do Moon a GHIAA és a Koreai szövetség elnökével az egyeztetések 2022 október 26-án a Hyundai Brüsszeli székházában folytatódtak, ahol többek között a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által koordinált Green Truck Programhoz kapcsolódóan jármű és technológiai transzfer megvalósításáról, illetve egy magyar – koreai befektetői workshop létrehozásáról állapodtak meg a szövetségek vezetői. A Hyundai kész teherautókat, ezekhez vagy buszokhoz hidrogén üzemanyag cellákat, de akár csak, mint alkatrész beszállító is, részt venni a kelet-európai, igy a magyar járműgyártásban. Ugyanakkor a Hyundai csoport a hidrogén energetika területén is gyárt kereskedelmi termékeket, erőművi berendezéseket, amelyek szintén a magyar energia ipar rendelkezésére állnak.

Az egyeztetésekkel olyan együttműködési program indult el, amely nemcsak támogatja a Nemzeti Hidrogén Stratégia célkitűzéseit, hanem a Zöld Kamion Programot és a hidrogéngazdaságra való átállást is.

Jorgo Chatzimarkakis CEO Hydrogen Europe and Lepsényi István Hungarian Hydrogen Technology Association CEO
Lepsényi István CEO HHTA és Jae-do Moon CEO GHIAA

Együttműködés a vegyipar folyamatainak dekarbonizációjában és a magyar hidrogéngazdaság kiépítésében.

 A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetséget főtanácsadója Butsi Zoltán tarott előadást a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről és a legsürgetőbb feladatokról a Magyar Vegyipari Szövetség éves konferenciáján. (Eger, 2022. október 19-20.) A két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében.

MAVESZ Eger03

A konferencia az Európai Unió és Magyarország vegyiparának helyzetéről, átalakulásáról, a magyar kormányzat energetikai és környezetvédelmi stratégiájáról volt szó, továbbá az aktuális rendeletek (REACH, CLP) felülvizsgálatáról, a kémiai kockázatértékelésről, a robbanásvédelem és a körforgásos gazdaság aktuális kérdéseiről, valamint a Nemzeti Hidrogénstratégia célkitűzéseiről, különösképpen a vegyipari folyamatok dekarbonizációjára, illetve a vegyipari ágazat a hidrogéngazdaság kiépítésében kínálkozó lehetőségeire.

A konferencia keretében a két szövetség képviselői megállapodtak, hogy stratégiai együttműködést indítanak a vegyipar modernizációját célzó hidrogéntechnológiai projektek generálása érdekében, valamint azon ágazati innovációs programok tervezésében és lebonyolításában, ahol a magyar vegyipari szakmai tudás bevonható a nemzetközi hidrogéntechnológiai értékláncok és új megoldások fejlesztésében, különös tekintettel hidrogéngazdaság fejlesztését célzó európai dedikált források kiaknázására

majosz konferencia

Hol tart ma a magyar járműipar?

A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (Majosz) október 6-án rendezte meg az év legfontosabb járműipari konferenciáját, ahol felvonult a szakma krémje, hogy megbeszéljék az iparág aktuális problémáit és trendjeit.

A Majosz célja, hogy a hazai járműipar növekedése fenntartható legyen a jövő generációi számára, ezért aktuális és jövőbemutató témákat dolgoznak fel szakértők, kormányzati szereplők és vállalatvezetők segítségével, elsősorban a kkv szektor fejlesztése érdekében. Az új piaci kihívásokra tekintettel a Majosz kiemelt figyelmet fordít az innováció, a digitalizáció és az egyéb hozzáadott értéket teremtő területekre (például gyártás, értékesítés, marketing, márkaépítés). A mostani konferencia hibrid volt, személyesen a ZalaZone épületeiben és online, az előadásokat streamen követve a járműipar szakértői megvitatták a trendeket, az ipar 4.0 folyamatok irányait és a járműipari jövőjét érintő kérdéseket.

Nagy Ádám iparpolitikai helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar ipar akkor versenyképes, ha illeszkedik a globális megatrendekhez (például súlypontváltás a világgazdaságban, városiasodás, elöregedő társadalmak stb.), az ipari (rövidebb ellátási láncok, krónikus munkaerőhiány) és technológiai trendekhez (automatizálás, robotika, felhőalapú szolgáltatások, 5G és önvezető járművek, biotechnológiák, hidrogéntechnológia). Az iparpolitikai prioritásoknál azokat a jövőképes ágazatokat szükséges kiválasztani, amelyeknél biztos állami, piaci és exportkereslet azonosítható. 

A hidrogén technológia a MAJOSZ rendezvényén is hangsúlyt kapott, ugyanis bemutatták azt a Magyarországon első A-fajta(FOAK) üzemanyagcellás rendszert amelynek az összeszerelése nemrég fejeződött be.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség vezetője előadásában  ismertette a nemzeti hidrogén stratégia végrehajtásának alakulását, beszélt a zöld kamion program koordinációjáról, az aktuális magyar hidrogén projektekről.

Az eseményen 40 előadó szakvéleményét ismerhették meg a résztvevők.  Nyírő József elnök jelezte: a MAJOSZ célja a folyamatos bővülés,

Az online és jelenléti – úgynevezett hibrid – konferenciára rekordszámú érdeklődő regisztrált: több mint 200 fő tájékozódott az autógyártás jövőjét érintő, kulcsfontosságú folyamatokról

Bajor – Magyar hidrogén út

Hidrogén autóval Budapestről Nürnbergbe, és vissza.

A Müncheni Főkonzulátus kezdeményezésére vett részt a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség Nürnbergben a Hydrogen Dialogue kiállításon és konferencián 2022 szeptember 21 -22 között. A Bajor – Magyar beszállítói program fejlesztése és közös workshop kialakítása volt többek között annak a megbeszélésnek az eredménye, amelyet, a Magyar Hidrogéntechnológiai szövetség a Bajor Hidrogén szövetséggel folytatott. A magyar delegáció tagjai, a tapasztalat gyűjtés és a hidrogénautózás népszerűsítése céljából hidrogén hajtású autóval érkezett Nürnbergbe.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség azon dolgozik, hogy a hidrogéngazdaság Hazánkban mielőbb kiépüljön, annak érdekében, hogy alternatív megoldást tudjon nyújtani az energiafüggetlenséghez, az energiaellátás diverzifikálásához, elősegítse a klímavédelmet és az energia ellátásbiztonságot ezért a Szövetség vezetése szakmai megbeszélést folytatott több német nagyvállalat és német kutatóintézet vezetői mellett Prof. Dr. Peter Wasserscheid úrral a Bajor Hidrogén szövetség társigazgatójával. A két hidrogén szövetség között az elkövetkező időszakban az együttműködés felerősödik, hiszen a megbeszélésen szakmai műhely indításáról, magyar – bajor beszállítói program fejlesztéséről és már a következő évi konferenciáról is – ahol Kelet-Európa lenne a fókuszban – előzetes megállapodás született.

A Bajor szövetség elképzelése szerint fontos lenne egy kék Duna hidrogén projektet kezdeményezni, aminek a lényege, hogy összekapcsolja a Duna menti termelést, szállítást és a szezonális tárolást a folyómenti országokban.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az MVM csoporttag, Magyar Földgáztároló Zrt támogatásával és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben hidrogéncellás TOYOTA MIRAI-jal indult Budapestről Nürnbergbe. A kezdeményezés célja az volt, hogy egyrészt bizonyítsa, hogy a hidrogén autózás, sőt a nagytávolságú autós túrák is e technika mindennapjaihoz tartoznak, másrészt, hogy személyes tapasztalatokkal segítse a technológia fejlesztését, ezen belül a hazai kúthálózat kialakításához gyűjtsön értékes tapasztalatokat.

Már készülnek a vállalatok a Hydrogen Dialogue -ra

Budapest – Nürnberg hidrogéncellás MIRAI-jal

Európa legnagyobb hidrogéntechnológiával foglalkozó vállalatai, politikai és tudományos döntéshozói, de interaktív hálózati lehetőségek és digitális rendezvényplatform is várja az érdeklődőket Nürnbergben a Hydrogen Dialogue kiállításon és konferencián 2022 szeptember 21 -22 között. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség azon túl, hogy a biztosítja a részvételt a kiállításra jelentkezett tagjai részére, a Magyar Földgáztároló Zrt-vel és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben a hidrogénautózást népszerűsiti.

A Hydrogen Dialogue nemcsak a hidrogéngazdaság sikeres piaci felfutása érdekében a hidrogén teljes értéklánca mentén kívánja összehozni az üzleti, politikai és tudományos döntéshozókat, hanem a kísérő kiállításon az új technológiák bemutatására is biztosít teret. A színes szakmai eseményt egy a Magyar Hidrogén Szövetség által indított kezdeményezés is színesíti. A Szövetség a Magyar Földgáztároló Zrt-vel és a Bajor Hidrogénszövetséggel közös kezdeményezésben a hidrogénautózást népszerűsiti. Egy hidrogéncellás TOYOTA MIRAI indul Budapestről Nürnbergbe, majd vissza, hogy egyrészt bizonyítsa, hogy a hidrogén autózás már igen is a jelen másrészt, hogy személyes tapasztalatokkal tudja segíteni a technológia fejlesztését.

A Bajor Hidrogénszövetség által szervezett, Európában is kiemelkedő esemény látogatói neves cégek és kutatóintézetek átfogó cég- és projektbemutatóira, a hidrogéntechnológia legújabb fejlesztéseiről szóló csúcsminőségű előadásokra, az energiagazdaság aktuális témákra számíthatnak a látogatók. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a kiállításon a 2 -06 számú standon mutatkozik be.

“A rémálom, hogy nem lesz elég energia, drága lesz, és piszkos forrásból fog származni: ez most mindhárom szempontból megvalósult”

Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői. Az igazán szókimondóra sikeredett panelbeszélgetés során a TIM államtitkára kimondta, hogy mára a gázfogyasztás luxussá vált, az MHTSz ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy az ETS-t fel kellene függeszteni, hogy elkerüljük azt a kérdést, hogy „heat or eat”.

Az erőművi termelés mellett a hidrogén szerepe is erősödni fog. A szezonális energiatárolás jövője a hidrogén, itt lehet akkora mennyiségeket eltárolni, amelyeknek krízishelyzetekben valóban nagy haszna lehet. A rémálom, hogy nem lesz elég energia, drága lesz, és piszkos forrásból fog származni: ez most mindhárom szempontból megvalósult.

Ahhoz, hogy ez mindegyik területen megváltozzon, a hidrogén a legjobb megoldás. Ami a közlekedést illeti, először a tömegközlekedésben, áruszállításban, majd a vasúti teher és személyszállításban, végül a magas ár miatt legkésőbb a személygépkocsiknál terjedhet el a hidrogén, de ugyanez az agráriumban is nagyon sok előnnyel járhat. Az ETS-t valóban fel kellene függeszteni, hogy elkerüljük azt a kérdést, hogy „heat or eat”. – emelte ki dr. Nyikos Attila, ügyvezető igazgató, Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség igazgatója

Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, Technológiai és Ipari Minisztérium szerint a fő kihívás nem az, hogy a háromszög melyik felén vagyunk, hanem az, hogy hogyan tudjuk mindhárom követelményt teljesíteni és mi lesz az optimális egyensúly. Mik azok a strukturális változások, amik a fenntarthatóság irányába mutatnak, milyen szabályozói módosításokat, milyen támogatásokat vezetünk be. Most az energiapiac mindegyik ágazata mozog, mindenben egyszerre kellene elmozdulnunk. A gázfogyasztás luxussá vált, csökkentenünk kell a fogyasztást, és a megújulók irányába elmozdulnunk. – mondta

A mostani brüsszeli tárgyalás érdekes lesz, hiszen kevés a felkészülési idő, de kormányzati szempontból az a fontos, hogy olyan javaslatot ne fogadjunk el, ami a magyar gázellátást veszélyezteti, mivel nagyon nagy az importkitettségünk” – mondta el Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy egy esetleges ársapka bevezetésének hatására az eladói oldal nem biztos, hogy hajlandó lesz szállítani és ezt meg kell akadályozni. “Minden alternatív megoldást meg fogunk vizsgálni, de ez nem mehet az ellátás rovására. Az mindenesetre biztató, hogy Németország is nagy kitettséggel rendelkezik, és Európa legnagyobb gazdaságaként számukra is rendkívül fontos a gázellátás. A magas gázárak a villamosenergia-árakat is az egekbe lökték, így az is kérdés, hogy hogyan lehet a villamosenergia-árakba belenyúlni, ez nem egy-két nap alatt fog megoldódni, elhúzódó vitára számítok.” –

“Az elektrifikáció az, amivel a kitettségünket csökkenteni tudjuk, ha vannak olyan termelőink, amik helyben, tiszta energiát termelnek. A cél, hogy amennyire lehet, zavartalan legyen az ország importellátása, minél nagyobb mennyiség betárazása mellett, illetve egy fűtéskorszerűsítéssel egybekötött nyílászárócsere program, ami az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők számára 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújthat”– tette hozzá

Forrás; PORTFÓLIÓ

NÉGY ORSZÁG A HIDROGÉNRŐL – KÖZÖS SZÁNDÉK

Harminc, a hidrogén technológiában és a hozzákapcsolódó fejlesztésekben Magyarországon dolgozó nemzetközi és hazai nagyvállalat, vállalkozás és kutatóműhely is kiállított a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferencián, hidrogéntechnológiai bemutatón és pályaorientációs szakmai napon.

A ZalaZone Járműipari Központban megrendezett kétnapos esemény középpontjában a hidrogéntechnológiák területén jelenleg folyó fejlesztések, a V4 stratégiák, legjelentősebb nemzeti projektek, a H2-mobilitás területén zajló folyamatok, illetve a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése állt. Az esemény konferencia napján (június 9-én) a Visegrádi Országok hidrogénszövetségeinek vezetői ismertették a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazatról, annak növekedéséről.

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte; „Világunk drasztikusan megváltozott az elmúlt években, de különösen ebben az évben, a háború miatt Fel kellett ismernünk, hogy a 2050-re kitűzött klímacélokmegvalósítását felkell gyorsítani, előtérbe kell helyezni az energiaszektorban és a mobilitásban az új, alternatív üzemanyagok bevezetését, a zöld és megújuló energiára való átállást. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabban fejlődő területe a hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó mobilitás.

 

Deli Daniella a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a hidrogéntechnológiákhoz kapcsolódó új jogi környezet, tanúsítási rendszerek és származási garanciák kialakítását, az oktatás és a hazai fejlesztések fontosságát emelte ki.  Elmondta: „a kormány jelenleg dolgozik mind a jogalkotási folyamaton belül a szükséges módosításokon, mind pedig az ösztönző rendszereken.” Az első jogalkotási javaslatcsomag az idei év második felében várható, ősszel pedig az első pályázati felhívások is megjelennek.

Petr Mervart a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Miniszterének, Jozef Síkelanak meghatalmazottja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, a közös gondolkodás fontosságát emelte ki, amelynek egyik legjobb példájaként a magyar Rába és szlovák Mobility-innovation közösen létrehozott és az eseményen is bemutatott hidrogén buszát említette. Elmondta; „a hidrogéntechnológia fejlesztésében valóban sokat tanulhatunk az autóipartól, mert elképesztő fejlődés és az ágazatban megjelenő nemzetközi együttműködés.” Kiemelte, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló ZalaZone pálya jól szemlélteti nemcsak a magyar autóipar növekedését, hanem az ágazatban megjelenő fejlesztéseket és innovációkat.

 

Jan Weiterschütz a Szlovák Gazdasági Minisztérium, Richard Sulík miniszter különleges tanácsadója beszédében kifejtette, hogy Szlovákiának, ahogy Magyarországnak is korlátozott lehetőségei vannak a hidrogén előállításban, de nagyon jó esélyt lát a V4 országokat is összekapcsoló hidrogénhálózat létrehozására. Elmondta „még sok lépést kell megtenni ahhoz, hogy 2030-ra kitűzött klímacélokat elérjük, de ez együttműködésben megvalósulhat. Hozzátette, hogy ennek a munkának a fontos kiindulópontja a mostani konferencia is.

Tomoho Umeda, a Hydrogen Poland és a Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb történelmi válsággal, az energia világválságával nézünk szembe, amiben senki sem tudja megjósolni a saját vállalkozásának, vagy gazdaságának jövőjét. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határoznia a hidrogén szerepét.

Elmondta, hogy a hidrogén az nem a végső termék, a megoldás, hanem olyasvalami, ami segít nekünk a megújuló energiaforrásokból származó energiát tárolni, továbbítani a végfelhasználók felé.

Hozzátette a hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések és technológiák már elérhetőek és ezeket alkalmaznunk is kell, hiszen már most lépéshátrányban vagyunk.

Video üzenetben üdvözölte a konferenciát Jae-do Moon, a Hidrogén világszövetség elnöke, valamint Maja Bakran Mrcich az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatója.

HIDROGÉN – JELEN ÉS JÖVŐ

Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energia árak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre.

A hidrogénmobilitás terén még nincsenek kész üzleti modellek, így a közös gondolkodás, egymás terveinek, illetve a már létező jó gyakorlatok megismerése kiemelkedően fontos Magyarország számára. Ahogy arra a Szövetség által elkészített Zöld Kamion Projekt tanulmánya is rámutat, a hidrogén alapú mobilitás nem oldható meg egy-egy ország saját „belügyeként”: a drága töltőinfrastruktúra, és a drága járművek kihasználtságát már lehetőleg a korai alkalmazási fázisban maximalizálni kell, ez pedig csak akkor lehetséges, ha legalább az egymással szomszédos EU tagállamokban, de még inkább az egész EU-ra kiterjedően jól átjárható hidrogén korridorokat, majd hálózatokat hozzunk létre. Emiatt legalább a szomszédosországok hidrogén töltőinfrastruktúra fejlesztési terveit célszerű megismerni, és ezeket lehetőség szerint kölcsönösen összehangolni. Ezt nem csak a vonatkozó EU-s rendeletek (pl. az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra Irányelv) követeli meg, hanem a józan megfontolás is.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a Technológiai és Ipari Minisztériummal 2022. június 8-án és 9-én Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályán és a rendezvényközpontban rendezi meg a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferenciát és hidrogéntechnológiai bemutatót, valamint pályaorientációs szakmai napot.

A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerjék a Hidrogén ágazatban jelenleg folyó fejlesztéseket, a folyamatban lévő legjelentősebb V4-es nemzeti projekteket, stratégiákat. A konferenciai kiemelten foglalkozik H2-mobilitás területén zajló folyamatokkal, a hidrogéntechnológiai ágazatok leggyorsabban növekvő területeivel. A kiállító nagyvállalatok és kutatóműhelyek pedig bemutatják úttörő ötleteiket, versenyelőnyt biztosító újításaikat.

Kiemelkedően fontos, hogy a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése folyamatosan erősödjön, ezért az esemény első napján (június 8-án) a téma iránt érdeklődő egyetemek és azok képzésében résztvevő diákok részére szervez a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai előadásokat, Zala Zone tesztpálya, illetve a témához kapcsolódó kiállítás bejárást.

Az esemény konferenciainapján (június 9-én) a Technológiai és Ipari Miniszter megnyitó beszédét követően a Visegrádi Országok hidrogénszövetségei ismertetik a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathatnak meg az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazat áttekintése és lehetséges növekedése, valamint IPCEI és más határokon átnyúló együttműködési programok témakörökben.