Hidrogénvonatot mutatott be a Siemens Mobility és a DB
Mireo Plus H mozdonyt, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát azért
hozták létre, hogy felváltsák a többegységes dízelmozdonyokat mind az
elővárosi, mind a regionális közlekedésben. A cél a vasúthoz kapcsolódó
CO2-kibocsátás csökkentése.
A mozdonyt a Németországban zajló H2goesRail projekthez fejlesztették ki
és hozták létre. A teljes projekt magában foglalt egy új H2 tárolótartály
pótkocsijának fejlesztését is a DB-től, amely a mobil üzemanyag-feltöltés
befogadására szolgál. A vállalatok által bemutatott egységeket a H2goesRail
hidrogénvonat projekthez tervezték.
A németországi Szövetségi Digitális és Közlekedési Minisztérium (BMDV)
13,74 millió euróval támogatta a H2goesRail projektet a Nemzeti Hidrogén- és
Üzemanyagcella-technológiai Innovációs Program (NOW GmbH) keretében. Ez a
program koordinálja a finanszírozási iránymutatást, míg Jülich figyelemmel
kíséri a végrehajtást.
ALÁÍRTÁK A HIDROGÉN ALAPÚ TEHERSZÁLLÍTÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖLTŐINFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ SZÁNDÉKNYILATKOZATOT
A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke – Lepsényi István – szándéknyilatkozatot írt alá az érdekelt nagyvállalatok képviselőivel a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó hidrogén-töltőinfrastruktúra magyarországi fejlesztéséről. A szándéknyilatkozathoz többek között olyan nagyvállalatok csatlakoztak, mint a Waberer’s, Magyar Posta, MOL Trans, Alfred Schuon Kft. Hunatom, Linde Gáz Magyarország Zrt., a Messer Hungarogáz Kft., az Air Products, a MOL, a HUMDA.
Tekintve a hidrogén alapú mobilitás és kapcsolódó töltőinfrastruktúra komplex, egymástól kölcsönösen függő jellegét, ennek hazai létrehozása, elterjedése, valamint hatékony működtetése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek egymással összehangoltan és együttműködve alkalmazzák a lehetséges technológiai és műszaki megoldásokat. Ebből fakadóan a célkitűzés, hogy a hidrogénmobilitás, illetve kifejezetten a hidrogén alapú teherszállítást célzó technológiai és műszaki szándékok egymást erősítve, koordináltan valósuljanak meg Magyarországon, a hidrogén-mobilitási értéklánc mentén és ezzel kapcsolatban a korai alkalmazók innovatív megoldásait ne lehetetlenítsék el a túlzott kockázatok, technológiai, infrastrukturális vagy szabályozási hiányosságok.
A szándéknyilatkozat célja, hogy lehetőség szerint a teljes hidrogénértéklánc mentén, összehangoltan valósuljon meg az együttműködés, így valósuljanak meg a beruházások a hidrogén alapú teherszállítás érdekelt szereplői között. Az együttműködés, illetve a fejlesztések nem csak a teherszállításra, hanem az üzemanyag-cellás hajtáslánc egyéb perspektivikus területeire is kiterjed, így például buszokra, vagy éppenséggel vasúti és hajózási alkalmazásokra is; továbbá szinergiák kiaknázása érdekében szintén szükséges a a formálódó hazai Hidrogén Völgyekkel történő együttműködés is.
Az együttműködésre fontos eleme, hogy a hidrogén töltőállomások ott és akkor váljanak elérhetővé, ahol és amikor a hidrogénüzemű járművek megjelennek, és az értéklánc hidrogén ellátása is ekkorra biztosított legyen, preferáltan zöld és karbonmentes hidrogénnel. Nemzetközi vonatkozásban a szomszédos országokkal a hidrogén töltőinfrastruktúra, hidrogén „korridorok” összehangolt kialakítására van szükség, hogy a közép-európai régió hidrogénmobilitási átjárhatósága minél előbb megvalósuljon és minél nagyobb mértékű legyen, különösen a TEN-T hálózat (Transz-európai Közlekedési Hálózatok útvonalai) mentén, a jelentős városi csomópontokban és áruterminálok környezetében.
Az Európai Unió és Magyarország is célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re. Ennek következményeként a közlekedési és logisztikai szektorban az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását kb. 90%-kal kell csökkenni 2050-re, ami ambiciózus célkitűzés. A szállítmányozási szektor teljes széndioxid kibocsátásának 75%-a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy e területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani. A hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) nehézgépjárművek nagyon ígéretes zéró-emissziós alternatívát jelentenek, melyek a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt képesek teljesíteni.