NÉGY ORSZÁG A HIDROGÉNRŐL – KÖZÖS SZÁNDÉK

Harminc, a hidrogén technológiában és a hozzákapcsolódó fejlesztésekben Magyarországon dolgozó nemzetközi és hazai nagyvállalat, vállalkozás és kutatóműhely is kiállított a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a „Hidrogén – jelen és jövő a mobilitásban” című V4 PLUSZ nemzetközi konferencián, hidrogéntechnológiai bemutatón és pályaorientációs szakmai napon.

A ZalaZone Járműipari Központban megrendezett kétnapos esemény középpontjában a hidrogéntechnológiák területén jelenleg folyó fejlesztések, a V4 stratégiák, legjelentősebb nemzeti projektek, a H2-mobilitás területén zajló folyamatok, illetve a technológia iránt elkötelezett szakemberek képzése állt. Az esemény konferencia napján (június 9-én) a Visegrádi Országok hidrogénszövetségeinek vezetői ismertették a szektor újdonságait, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az európai hidrogénalapú mobilitás, a hidrogén-technológiai ágazatról, annak növekedéséről.

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte; „Világunk drasztikusan megváltozott az elmúlt években, de különösen ebben az évben, a háború miatt Fel kellett ismernünk, hogy a 2050-re kitűzött klímacélokmegvalósítását felkell gyorsítani, előtérbe kell helyezni az energiaszektorban és a mobilitásban az új, alternatív üzemanyagok bevezetését, a zöld és megújuló energiára való átállást. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabban fejlődő területe a hidrogéntechnológia és a hozzá kapcsolódó mobilitás.

 

Deli Daniella a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a hidrogéntechnológiákhoz kapcsolódó új jogi környezet, tanúsítási rendszerek és származási garanciák kialakítását, az oktatás és a hazai fejlesztések fontosságát emelte ki.  Elmondta: „a kormány jelenleg dolgozik mind a jogalkotási folyamaton belül a szükséges módosításokon, mind pedig az ösztönző rendszereken.” Az első jogalkotási javaslatcsomag az idei év második felében várható, ősszel pedig az első pályázati felhívások is megjelennek.

Petr Mervart a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Miniszterének, Jozef Síkelanak meghatalmazottja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, a közös gondolkodás fontosságát emelte ki, amelynek egyik legjobb példájaként a magyar Rába és szlovák Mobility-innovation közösen létrehozott és az eseményen is bemutatott hidrogén buszát említette. Elmondta; „a hidrogéntechnológia fejlesztésében valóban sokat tanulhatunk az autóipartól, mert elképesztő fejlődés és az ágazatban megjelenő nemzetközi együttműködés.” Kiemelte, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló ZalaZone pálya jól szemlélteti nemcsak a magyar autóipar növekedését, hanem az ágazatban megjelenő fejlesztéseket és innovációkat.

 

Jan Weiterschütz a Szlovák Gazdasági Minisztérium, Richard Sulík miniszter különleges tanácsadója beszédében kifejtette, hogy Szlovákiának, ahogy Magyarországnak is korlátozott lehetőségei vannak a hidrogén előállításban, de nagyon jó esélyt lát a V4 országokat is összekapcsoló hidrogénhálózat létrehozására. Elmondta „még sok lépést kell megtenni ahhoz, hogy 2030-ra kitűzött klímacélokat elérjük, de ez együttműködésben megvalósulhat. Hozzátette, hogy ennek a munkának a fontos kiindulópontja a mostani konferencia is.

Tomoho Umeda, a Hydrogen Poland és a Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb történelmi válsággal, az energia világválságával nézünk szembe, amiben senki sem tudja megjósolni a saját vállalkozásának, vagy gazdaságának jövőjét. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határoznia a hidrogén szerepét.

Elmondta, hogy a hidrogén az nem a végső termék, a megoldás, hanem olyasvalami, ami segít nekünk a megújuló energiaforrásokból származó energiát tárolni, továbbítani a végfelhasználók felé.

Hozzátette a hidrogénhez kapcsolódó fejlesztések és technológiák már elérhetőek és ezeket alkalmaznunk is kell, hiszen már most lépéshátrányban vagyunk.

Video üzenetben üdvözölte a konferenciát Jae-do Moon, a Hidrogén világszövetség elnöke, valamint Maja Bakran Mrcich az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatója.