Hírek rólunk

HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS HIDROGÉN JÖVŐKÉPET VÁZOLT FEL A ZÖLD KAMION WORKSHOP

Megható pillanatnak lehettek tanúi a Budapest Hidrogén Summit résztvevői, mikor Oleksandr Riepkin – Ukrán Hidrogén Tanács elnöke – az országukban folyó háború miatt videó előadásban is csak nehezen tudott csatlakozni a konferenciához. Beszédét – amelyben kifejezte mennyire elkötelezettek és nagy reményekkel vannak az együttműködéssel kapcsolatosan – kitörő tapssal köszönte meg a publikum, melynek hallatán Riepkin élő adásban érzékenyült el. Ezt követően az előzően megküldött együttműködési megállapodást élő adásban aláírta és felmutatta jelezve, hogy ők elfogadják a megállapodást. Ezután a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke, Lepsényi István is a közönség és a kamerák előtt ugyan így tett. Így jött létre a megállapodás. Bár a virtuális térben aláírt szerződés anyagi elköteleződéssel nem járt, mindenesetre jól mutatja azt a törekvést és szakmai szándékot, ami a két szövetség között a hidrogéntechnológiával kapcsolatosan megfogalmazódott.

Kardoskút, 2022. március 18. Káldi Zoltán országos bányakapitány, Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű innovációs és technológiai igazgatója és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter időkapszulát helyeznek el az Akvamarin Projekt alapkőletételén a Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti telepén 2022. március 18-án. Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. Ennek a rendszernek a felépítése jelentős energiatárolással kapcsolatos innovációs tartalmat hordoz, mellyel hozzájárul a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásához is. Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása” helyett a felesleges többlet villamos energia felhasználásával vízbontáson keresztül hidrogén álljon elő. Az így előállított hidrogén a tervek szerint földgázzal keverve a Magyar Földgáztároló Zrt. saját gázzal működő berendezéseiben kerül felhasználásra, csökkentve ezzel a CO2 kibocsátást. E mellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz. Az Akvamarin projekt tovagyűrűző hatása, hogy megteszi az első lépést a hidrogén technológia széleskörű elterjedéséhez. Az Akvamarin projekt megvalósításával a Magyar Földgáztároló Zrt. tovább erősíti elkötelezettségét a szektorintegráció és a dekarbonizáció folyamata iránt. Az Akvamarin projekt összberuházási értéke kb. 2,9 milliárd Ft, amiből 1,9 milliárd Ft az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán nyert támogatás. A fennmaradó részt az MFGT önerőből biztosítja. A pályázati támogatásnak köszönhetően a projektet szigorú határidők kötik, 24 hónap áll rendelkezésre a projekt megvalósítására a közbeszerzési folyamatokat is beleértve. A megvalósítási ütemterv tartása érdekében a szükséges munkafolyamatok megkezdődtek, jelenleg a beépítendő berendezések, valamint tervezői szolgáltatások pályáztatása van folyamatban. Emellett megkezdődött a munka a projekt megvalósításában közreműködő egyetemek együttműködésének kialakításában.

A hidrogénnek jelentős szerepe lesz a dekarbonizációban, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a klímacélok elérésében – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szakmai konferencián, pénteken, Budapesten. A miniszter a Nemzeti hidrogén stratégiáról tartott előadásában egyebek közt kiemelte, a hidrogén támogatja a diverzifikált és a biztonságosabb energiaellátást, továbbá gazdaság- és iparfejlesztési lehetőségeket teremt. Hozzátette, a 2030-ig szóló hidrogénstratégiai célok között szerepel a felhasználói igényekhez igazodó, nagyvolumenű, karbonmentes hidrogén előállítása, az ipar zöldítése kezdetben karbonszegény, később karbonsemleges hidrogén használatával, a közlekedés zöldítése a gázolaj-felhasználás fokozatos kivezetésével, a hidrogénfelhasználást támogató villamosenergia- és földgázinfrastruktúra kialakítása. Palkovics László elmondta, az egyes hidrogénfelhasználó ágazatok igénye eltérő, a legnagyobb volumenben az ipar képes hidrogént felhasználni. A közlekedés zöldítésével kapcsolatban szólt arról, hogy fontos a nehézgépjármű közlekedés dekarbonizációjának elősegítése hidrogén-töltési infrastruktúra kiépítésével, amiben az államnak is szerepe lesz. A tervek szerint 2030-ra 20 darab hidrogén töltőállomásra lenne szükség, ami 2040-ig tovább növekedne. A hidrogén sikeres alkalmazásához még sok kutatás-fejlesztés és oktatás szükséges. Cél olyan tudományos, technológiai és horizontális kompetenciák együttes kiépítése, amely megalapozza az új hidrogéntechnológiák kifejlesztését. Kutatási feladatot jelent például annak meghatározása, hogy a szállításhoz milyen arányban lehet a hidrogént és a földgázt keverni – fejtette ki a miniszter. Palkovics László megköszönte a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform tagjainak a Nemzeti Hidrogénstratégia kidolgozásában nyújtott munkát, és hozzátette, hogy a jövőben is számít szakmai támogatásukra. A szakmai konferencián Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke elmondta, a hidrogén, mint energiahordozó, illetve az üzemanyagcella, mint áramforrásra épülő technológia, olyan kiemelt figyelmet érdemlő területek, amelyeknek meghatározó szerepük van a fenntartható jövő energetikai rendszereiben és a mobilitásban. Hozzátette, a hidrogéngazdaság kiépítéséhez a környezetvédelmi és gazdasági potenciál Magyarország számára rendelkezésre áll.

Budapest, 2021. április 29. Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. \”Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon\” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta. Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, \”a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve\” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik. Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.